Kisfaludy László: A kisfaludy Kisfaludy család története (Régi magyar családok 2. Debrecen, 2004)

A Kisfaludyak ősei: a Csákok

A AZ APÄTSAQ PERIODIZÁCIÓS ALAPRAJZA 4. kép így nézhetett ki a templom a 13.században 5. kép A vértesszentkereszti apátság alaprajza az egyes építési korszakok megkülönböztetésével toklásában maradt, és a Kisfaludyak közvetlen őseinek birtokai húzódtak a közelében. Éppen ezért érdemes röviden elidőzni a vértesszentkereszti monostor történeténél, amelyen keresztül néhány érdekes adalékot is kapunk a középkori egyházi karrierek megismeréséhez. Győrffy György szerint a templom már 1146-ban bencés apátságként működött, de a későbbinél lényegesen egyszerűbb és kisebb formában, díszes átépítése ugyanis csak a 13. században történt meg a Csákok által.

13 A monostor történetével a ciszterci rend hazai történetét bemutató munkájában részletesen foglalkozó Hervay L. Ferenc a ciszterci rend vértesbeli megtelepedésétől kezdve (kb. 1214) ismerteti Vértesszentkereszt históriáját, számtalanszor említve annak kegyurait, a Csákokat. Mint írja, a Vértes-erdő a Csák-nemzetség családjainak, az Árpádok rokonainak kezében van. A „fekete rend", a bencések által lakott templom és rendház a ciszterciek kezébe került, akik a bencés rend oldalágaként jöttek létre Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza - a továbbiakban Győrffy: Tört. földr. - II., Budapest, 1987. 334.p.