Kisfaludy László: A kisfaludy Kisfaludy család története (Régi magyar családok 2. Debrecen, 2004)
A Kisfaludyak ősei: a Csákok
6. kép Az apátsághoz tartozó monostorépület maradványai és váltak önállóvá (a rendet Szent Róbert alapította 1098-ban a franciaországi Citeaux-ban). A ciszterciek vértesszentkereszti monostoruk alapítójaként az egresi, még régebbre visszakanyarodva a pontignyi egyházat ismerték el. 14 A monostorról 1240 után sokáig nincs adat, nyilvánvalóan a tatárjárás miatt. Annyit tudunk biztosan, hogy a keleti hordák támadása idején már teljesen elhagyottan állt, és valamikor 1299 és 1326 között - amikor a vértesbeli birtokok jó része új kezekbe került - kapta vissza a bencés rend Vértesszentkeresztet, 15 vagy másik nevén Vérteskeresztúrt. A templom és a körülötte húzódó épületegyüttes korábbi, 1964 és 1971 között elvégzett régészeti feltárása során felszínre került és megismert romok alapján a szakemberek három építkezési fázist különböztettek meg. Az elsőben egy 12. századi, román stílusú, egyenes szentélyzáródású templomot 16 , amelyből csak két féloszlopfő maradt meg, és ami rokonságot mutat a dömösi egyház (felszentelve 1107-ben) Szent Margit templomának építészeti emlékeivel. 17 A templomhoz délről egy kolostor csatlakozott, és az épületegyüttest temető vette körül. 18 A korai templom szentélyének északi, illetve déli oldalához a 12. század második felében egy-egy téglakápolna épült. A második fázisba sorolták a kutatók a 13. század eleji díszített szerzetesi templomot, míg a harmadikba egy 15. századi kolostorépület tartozik, amely azonban már a dominikánusok nevéhez fűződik. 19 A 13. századi nagyobb épület nyugati szárnyának Hervay 120-121. pp. Hervay 121 .p. - „Sancta Crucem in silva Vertus" Az 1987. év régészeti kutatásai, szerk.: Czeglédy Ilona, Budapest, 1988. - a továbbiakban: Czeglédy - llO.p. Kristó 18.p. M. Kozák Éva: Vértesszentkereszt - apátság, 2000. - in: Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára 666. szám - a továbbiakban: M. Kozák - 5.p. M. Kozák 6., ill. 13. p.
