Pozsonyi József: A semsei Semsey család története (Régi magyar családok 1. Debrecen, 2002.)
Küzdelmes évszázadok
tollas, nyílt, magyar sisakot visel; aranyozott bőrövéről arannyal és drágakövekkel ékesített vörös bársonyhüvelyes görbe kard függ. Jobbjával a pajzs felső bal sarkát fogja, baljával pedig barna nyelű, arany hegyű, három arany bojttal díszített, lobogós dárdát tart, az aranyrojtos négyszögletű lobogón Zsigmond magyar király és brandenburgi őrgróf címerével: a négyeit mező első és negyedik negyede vörössel és ezüsttel hétszer van vágva, a második és harmadik ezüst negyedben pedig jobbra tekintő, kiterjesztett szárnyú vörös sas látható. A sisak csúcsáról és koronája alól fehér bélésű kék címerpalást két felső sarkán ezüst zsinórral megkötve hull alá, mely a pajzsot s a pajzstartókat egész a pajzs aljáig körülveszi. A pajzs és a pajzstakarók bronzszínű arabeszken állnak, melynek alját kék szalag díszíti „Pro Patria Et Fide" ezüst nagybetűs jelmondattal. A jelmondatot a grófi címet nyerő Semsey László kérte annak emlékére, hogy ősei mindig „a hazáért és a hitért" harcoltak. A grófi címeren tehát a szarvas ellenkező irányba fordul, mint a köznemesi változaton, heraldikai bal oldalra. A jobb oldali pajzstartó alak Frank fia Tamás, Károly Róbert kardhordozója, a bal oldali az ő dédunokája, Semsey László, Zsigmond király főpohárnoka, a nikápolyi csata hősi halottja. Küzdelmes évszázadok A címerszerző Jánosnak vélhetően saját magának is voltak adományokra jogosító érdemei, hiszen Zsigmond király már 1397-ben összes birtokaira pallosjoggal ruházta fel 20 . A 15. század folyamán a család kiterjedt birtokokat szerzett részben Abaúj és Zemplén, részben pedig Sáros vármegyében. 21 A címerszerző János fiai István (lü) és Frank 0n Zsigmond király husziták elleni, 1419 és 1424 között viselt háborúiban jeleskedtek. Erdemeik elismeréséül királyi adományt nyertek az elhunyt alattyáni Chyrke Péter javaira 22 . Zsigmond 20. Fejér György: Codex Diplomaticus Hungáriáé Ecclesiasticus ac Civilis. Tom X. Vol. II. (Buda, 1834). 455-456. 21. Csorna József: Abauj-Torna egyesült vármegyék monographiája. I. kötet (Kassa, 1897). 497^98.; Katona István: História Critica... Tom. V. ord. 12. (Buda, 1790). 465. 22. Csorna József: Abauj-Torna vármegye nemes családjai. (Kassa, 1897). 499.
