Pozsonyi József: A semsei Semsey család története (Régi magyar családok 1. Debrecen, 2002.)

Küzdelmes évszázadok

király Semsey Istvánt 1421-ben felesége, pazdicsi Veres Krisztina jogán beiktatta Pazdych Zuhr, Mocsár, Kraszna, Szalók, Újfalu és Somogh nevű Zemplén megyei birtokok fele részébe. Testvérének, Franknak, aki a csehországi hadjáratokban sebeket is kapott, az elhunyt alattyáni Chyrke Péter összes birtokait adományozta 1426-ban. így került Gard, Szent Lőrinc, Póly, Miszlóka, Enyicke és Sacza egészében vagy részben a Semseyek birtokába Abaúj vármegyében; Zwinyefő, NagyHerman Sáros vármegyében és a Heves vármegyei Alapyan, Kér és Jánoshida. Semsey Ferenc 1449-ben 3000 aranyért kiváltotta a husziták fogságából Gálszécsi Miklóst

23

, aki cserébe a Sáros vármegyei Komlóskeresztes birtokát adta át. A címerszerző János fia László fia Vilmos

,24) Hunyadi Mátyás királyi udvari embere volt, így a család tekintélyét és vagyonát tovább növelte. Címerszerző János Frank fiának ági dédunokája - Ferenc*

3()) - a 16. század elején Sáros vármegye főispánja volt

24

, és ő és mindkét János nevű rokona Mohács után Ferdinánd pártján álltak, és részt vettek a horvátországi harcokban

25

. Úgyszintén Semsey I. Mátyás

(38) az 1530-as években mint 8. kép. A héthársi (Lippany, Szlovákia) templomban található Dessewffy István kassai kapitány és felesége Semsey Klára fekete márvány sírköve. 23. Lehoczky: Stemmatographia Nobilium Familiarum Regni Hungáriáé. II. kötet (Pozsony, 1798). 143.; Szirmay Antal: Notitia Topographica, Politica lnclyti Comitatus Zempléniensis. (Buda, 1805). 274-275. 24. Tóth Sándor: Sáros vármegye monográfiája. II. kötet (Budapest, 1910). 179. 25. Balthasaris Adami Kercselich de Corbavia: De regis Dalmatiae Croatiae Sclavoniae. (Zágráb, év nélkül, Mária Terézia uralkodása alatt) 362-363.