Janó Ákos: Hortobágy pusztáról fú a szél... Tanulmányok az alföldi pásztorkodás köréből (Hortobágy, Kiskunság) / A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 62. (Debrecen, 2011)
II. ÁLLATTARTÁS, PÁSZTORÉLET A SZANKI ÉS MÓRICGÁTI PÜSZTÁN - A puszták kialakulása és használata a XVII—XVIII. században
a lóállomány, megindult a sertéstenyésztés fejlődése és erősen megcsappant a juhok száma. A XX. század első harmadában ez a fejlődés tovább ment és az állattartásra már az istállózó vagy félrideg tartás volt jellemző. 4 5 A puszták kialakulása és használata a XVII—XVIII. században A Duna-Tisza köze falvainak pusztulása, elnéptelenedése már a török hódoltság kezdetén megindult. Nagy csapás volt a korábban virágzó kiskun falvakra az 1591től 1606-ig tartó „hosszú háború", amikor a hadjáratokhoz a szultán által igénybe vett 40 000 főnyi krími tatár had több éven át pusztította az Alföldet. A falvak nagy része az 1596. évi hadjárat során pusztult el. Hartyáni János, Pest és Solt vármegyék alispánja és szolgabírája 1597. július 28-i levelében arról számol be a szepesi kamarának, hogy a tatárok előző évi Szent György-napi és későbbi, aratás idején történt pusztításai következtében az egész lakosság megfutamodott, csak a „három város" (Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét) népe maradt a vármegye területén, a többi mind puszta. A Kiskunságban csak Halas mezőváros, Kunszentmiklós, Szabadszállás, Fülöpszállás és Lacháza tudta - lakosaiban szintén megfogyatkozva - átvészelni e nehéz időket, s a török hódoltság időszakát. 4 6 Az 1596. évi nagy romlás, a kiskun falvak pusztulása után, Eszterházi Pál, a jászok és kunok kapitánya, hat kun pusztát, köztük Szánkót és Móriczgátját, Kecskemét városnak adta haszonbérbe. 4 7 Mátyás király Szeged számára kiadott és időnként megerősített szabadalmai a szegediek részére szabad legeltetést biztosítottak a kunok földjein. E szabadalmakra hivatkozva 1642-ben kérték a szegediek, hogy miután a kun falvak elpusztultak, lakóik kihaltak, s a puszták Szeged városát illetik, azokat adják át a városnak. A nádor két pusztát, Dorozsmát és Mihálytelkét végleg Szeged használatába engedte át, hat pusztán, köztük Szánkon és Móriczgátján pedig csak a szegediek legeltetési jogát ismerte el, magukat a pusztákat meghagyta Kecskemét bérletében. 4 8 A pusztákért folyó harc azonban ezzel nem szűnt meg. Eszterházy Zsigmond jász-kun főkapitány 1683-ban Szeged város kezéből kivette a város által elfoglalt kiskun pusztákat és 17 pusztát ajánlott fel Kecskemétnek bérletre, köztük Szánkót és Móriczgátját. A török kiverése után, 1690-ben sikerült annak is érvényt szerezni, hogy e pusztákat Kecskemét ne Szeged városától, hanem a főkapitánytól bérelje. 4 9 45 Asztalos - Sárfalui i. m. 55. 46 Hornyik János: Kecskemét város gazdasági fejlődésének története. Kecskemét, 1927. 39-40. 47 Hornyik János: i. m. 43. 48 Hornyik János: i. m. 43. 49 Hornyik János: i. m. 43. 4 138 *
