Janó Ákos: Hortobágy pusztáról fú a szél... Tanulmányok az alföldi pásztorkodás köréből (Hortobágy, Kiskunság) / A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 62. (Debrecen, 2011)

I. PÁSZTOROK A HORTOBÁGY MELLYÉKÉN - 5. Élet a pusztán - Csárdák és pásztordalok

Nem nyitom, nem nyitom, mert nem tudom ki vagy! Hallotta-e hírét a sápi csikósnak? Hallottam, hallottam annak a tolvajnak, Kilenc csikót lopott az Endre bárónak. Könnyű neked, asszony, az ágyból beszélni, De nekem a hidegen szenvedni! Havas eső esik, cifra szűröm ázik, Cifra ostornyelem, gyenge karom fázik. (O. G.) Másik dal is töredékben maradt meg az emlékezetben:. A faluban végig menni nem merek, Mert azt mondják, fekete gyászt viselek. Fekete gyász borítja az én szívem, Akasztófán halt meg az én kedvesem. Falu végén cigányasszony sátora, Cigányasszony kártyát vetett alatta. Elmegyek én, megtudom a jövőmet, Lesz-e nekem szép szeretőm, míg élek. Töredéknek tűnik, de így is kerek és teljes az alábbi, más ismert dalra emlékeztető szöveg: Amoda a kőszikla tetején Áll egy gazdag, meg egy juhász legény. Gazdag beszél pénzes erszényéről, Juhász meg a szép szeretőjéről. Hallod-e te, szegény juhászlegény, Van-e neked tele pénzzel erszény? Megveszem a szegénységet tőled, Ráadásul add a szeretődet! Hogy adnám én a szeretőm másnak, Hogy hagynám én magamat árvának. Bejártam már széles e világot, Szeretőmnek párját nem találok. (K. J.) A Csütörtökön virradóra ... című dal kótájára énekelték a következő verset: Dedőháti csárda mellett Három juhom hatot ellett. Van már juhom, van bárányom, Szeretőm is tizenhárom. (O. G.) 4 111 *