Magyari Márta szerk.: „Ha kibontom az emlékezés fonalát...” Hajdú-Bihari paraszti életutak és családtörténetek / A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 61. (Debrecen, 2011)

Pál István: „Engem az állandó munka éltetett"

„Dédi-dédi, a kokas- kokas." Az öreg mama, „Majd elvágjuk a nyakát gyermekem", és a kékmázas fejőrocska orrát a habos tejjel, a gyerek orra alá tartotta, hogy igyon egyet az ijedelmére. Azután a dédi a kötőjével megtörölte a gyerek száját, beindult a tejjel, a gyerek is vele, fogva a szoknyáját és emlegette, „Dédi, mikor vágjuk el a kokasok nyakát. Az öreg mama, ki még nyolcvanadik évében is fejte a tehenét, az én anyai dédanyám volt, a kis pendelyes fiúgyerek pedig én voltam, ezelőtt nyolcvanöt esztendővel. - Úgy érzem, mintha a fent leírt jelenettől, már tudnám követni emlékezésben az életem sorát. De mindenekelőtt az öreg dédanyámról, ki úgy jelenik meg az emlékezetemben, mint egy agyondolgozott, hajlotthátú, jóságos öreg parasztasszony, ki a szorgalma mellett, különös szellemi tulajdonsággal, írástudással is meg volt áldva. - Beszéljenek életéről az imakönyvében, gyöngybetűvel bejegyzett sorai. - Boldogít, hogy imakönyvét én őrizhetem, íme, Víg Julianna, Csobán Lajosné imakönyvéből: Víg István apám élt 65 évet. Meghalt 1877. szeptember 30-án. Harangi Julianna anyám élt 57 évet. Megh. 1873. augusztus 27-én. Csobán Lajos férjem született 1837. június 15. Meghalt 1886 (?) Víg Julianna születtem 1843. március 19-én. (Meghalt 1923.) Házasságra léptünk 1858. december 1. napján. Gyermekeink születése. Lajos született 1859. december 17 napján. Julianna született 1862. ápr. 28. + Megh. 1873. IX. 1. Sára született 1865. febr. 4. + Megh. 1871. X. 4. János született 1867. máj. 26. István született 1870. febr. 8. + Megh. 1870. XI. 29. István született 1872. febr. 13. Julianna született 1875. febr. 14. + Megh. 1878. II. 25. Sándor született 1877. aüg. 15. + Megh. 1878. II. 23. Eszter született 1879. Márc. 18. Julianna született 1881. szept. 5. Zsuzsanna született 1884. aug. 30. E számok is sokat beszélnek, ha közéjük nézünk, egy asszony életéről. E dédanyám különös adottságokkal meg áldott paraszt asszony volt. Még nem volt tizenhat éves mikor férjhez ment és nem volt tizenhét mikor első gyermeke, nagyapám meg született. Tizenegy gyermeke született, Hat élő gyermeke nőtt fel. Sok koporsó mellett kellett állnia már fiatalon is. - Korán jutott özvegységre. Dédapám mint írástudó, községi ember volt és járvány idején is intézkednie kellett, úgy érte a halála is. Dédanyám nem csüggedt el. Egész telkes gazdaasszony volt, amellett még nagyobb bérleten is gazdálkodott. Munkára nevelte a három fiát és a három lányát. Jobban vezette a gazdálkodást, mint sok férfiember. Nem sírt ki a kezéből semmilyen munka, a Pista fiának még azt is meg tudta mutatni, hogyan kell hidegen bevasalni a lovat. Mindamellett nagy írástudó volt. Ha valaki haldoklott, már szaladtak is Víg Julis néniért, hogy jöjjön, írja meg a végrendeletet a két tanú jelenlétében és ha valakinek ügyes-bajos dolga volt, írja meg 67