Zlinszkyné Sternegg Mária: Ládás asztaltól a gömbasztalig (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 60. Debrecen, 2008)

V. Az almáriumos asztal, kisláda és ostábla az első remekrajzok szerint

9. kép. Hevesi István remekrajza, 1781. A fennmaradt rajzok időrendben első négy példányán szerepel az egy singes láda is. Az egymással megegyező ládarajzok (5-8 kép) az előírásos műszaki ábrázolásnak megfelelőn, elől-, oldal- és felülnézet megrajzolásával készültek. A felülnézeti rajzokon a ládafedél metszetének íves kontúrját is jelölték. A rajzokon feltüntetett mértékegység egy sing, a kis tölgyfaláda hossza tehát kb. 63 cm, szélessége 35 cm, magassága 42 cm. A láda négy oldala keretbetétes szerkezettel készült, alul-felül díszléc lezárással. A fedél „papíros tartója" íves kiképzésű, a magasított tetőn díszléccel. A láda oldalait profillécből kialakított felragasztott azonos szögben illeszkedő sokszögdíszek ékítik. E mértanias díszítmény a 17. század folyamán játszott fontos szerepet. Hevesi István 1781-ben az almáriumos asztal mellett ostáblát készített remekbe. (9. kép) Mint tudjuk, az 1620-ból való privilégiumlevél tette lehetővé, hogy a singes láda helyett ostáblát készíthessen a remekelő asztaloslegény. Az 1752-ből való privilégiumlevél-fogalmazvány nem említi a választás lehetőségét, mégis Hevesi példája azt mutatja, hogy a céh módot adott továbbra is erre a változatra. Az ostábla mérete 55 x 55 x 15 cm. A felülnézeti rajz mindhárom játék intarziával kiképzett lapját bemutatja 1/4, 1/4, 1/2 részben. A rajzokon szereplő tárgy-együttes azonos az 1620-ban remekként előírt fődarab és alternatív mellékmunkával. Ámde az asztalt az 1752. évi szöveg az 1620. évitől eltérőn, nem ládás, hanem almáriumos, azaz szekrényes asztalnak nevezi. A rajzokon szereplő asztalok felépítése teljesen azonos, legfeljebb az „almárium" arányaiban tapasztalható csekély eltérés. Az asztalt három egységből építették fel. Díszléccel szegélyezett talapzatra - másképen dobogóra vagy zsámolyra - épült az „almárium", melynek négy sarka pilaszteres, fixnek tűnő oldallapjai keretbetétes szerkezetűek, a rajzon nincs jelezve, hogy valamelyik nyitható. A pilaszterek meghosszabbított lábszerkezete a dobogó alatt faékkel rögzített. A pilaszteres „almáriomra" ül fel az asztallapot tartó „vánkos", azaz doboz, tömör fenéklappal, kétoldalt keretbetétes, a másik két oldalon sima oldallappal. A sarokcsatlakozásoknál díszlécek vannak elhelyezve. Árokcsapos (nút-féder) illesztésű vezetőléccel az asztallap a felső dobozelemről lecsúsztatható. így lehet hozzáférni az asztal felső, „vánkosnak" nevezett üreges részéhez és az abban elhelyezett nyolc rejtekfiókhoz. A