Zlinszkyné Sternegg Mária: Ládás asztaltól a gömbasztalig (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 60. Debrecen, 2008)

V. Az almáriumos asztal, kisláda és ostábla az első remekrajzok szerint

nyolc kis fiók minden valószínűség szerint a két szembenső oldal mentén helyezkedett el. Az öt remekrajz közül négyen szerepel egy-egy ilyen fióknak szerkezeti megoldása, metszetben felrajzolva. A rajzokon feltüntetett mértékegység az egy sing, azaz 62,52 cm. A négyszögletes asztallap befoglaló mérete 2x2 sing, tehát mintegy 125 x 125 cm, magassága 82 cm. Ha az öt rajzon látható almáriumos asztal fennmaradt volna, annak készítési idejét, - formai és stílusjegyek alapján - 1700 körűire tehetnők, sőt tágabb korhatárt is megjelölhetnénk, az 1600-1700 közötti éveket. Követi és őrzi ugyanis a mintegy másfél évszázaddal korábbról, német nyelvterületen fennmaradt asztalok formáját. Ugyanez áll az elkészítendő másik remekre, az egysinges ládára is. Maguknak a Debrecenben 1755-1781 között, tehát már a barokk és rokokó virágzásának idején, remekbe készített asztaloknak késő reneszánsz, konzervatív vonásai nyilvánvalók. A debreceni és általában a hazai emlékanyag híján a típus kialakulását létező analóg külföldi emlékekre támaszkodva és szakirodalom alapján kísérlem meg felvázolni. A remekrajzokon látható almáriumos asztalhoz hasonló legkorábbi általam ismert példányok Svájc területéről ismeretesek.

39 Egy, az 1500 körüli évekre datálható, gótikus asztal (10. kép), amelynek állványa zárt szekrényt alkot, a churi városháza régi berendezéséből való.

40 Az ugyaninnen származó másik, 1591-ből való négyszögletes, kihúzható lapú asztalnak (11. kép) szekrényként kiképzett centrális lábazata van. A szekrény élein egy-egy kannelúrás oszlop áll, oldalfalai intarziadíszesek.

41 10. kép. Szekrényes asztal, Chur, 1500 körül. 39 STERNEGG 1996. 239-241.: 6., 8., 9., 10., 11. kép. 40 STERNEGG 1996. 240.: 8. kép. 41 STERNEGG 1996. 239.: 6. kép.