Zlinszkyné Sternegg Mária: Ládás asztaltól a gömbasztalig (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 60. Debrecen, 2008)
Függelék - I. Céhszokások
ben ellenőrizték. A legények büntetést fizettek a kis- és nagy rajz hibáiért, ha a rajzkészítés megszabott idejét túlhaladták és fizetniük kellett az elkészült remek hibáiért is, végül ha a készítés rendelt idejét meghaladták. A remeket „felváltani" a céhszabályzat artikulusa szerint tilos volt. Nem is tudunk csak két esetet, amikor erre kísérlet történt: Bíró György 117 legénnyel kapcsolatban 1786-ban (Id.: Oroszi István és három legénytársa panaszát 118 ) és Molnár Mihály 119 esetében, amikor céhbeállásakor, 1776-ban „a remek megváltásáért' büntetést, mégpedig elég magas összeget, 18 forintot kellett fizetnie. Ugyan elkészítette remekjét, de megbüntetik „remekjének rendelt idejére be nem mutatásáért'. Kirívó eset Nagy Gáboré, 120 aki miatt 1791-ben a városi tanács tiltakozik és felszólítja a debreceni asztaloscéhet, hogy nevezett legényt a remeklésre kényszerítse. Nagy Gábor legény a szabályos utat, úgy látszik, továbbra sem követte, mert két év múlva 1793-ban, amikor debreceni céhbeállása miatt jelentkezett, mivel már inasévei is híjával voltak és vándorlásával kapcsolatban is kifogások merültek fel, „nem bocsáttatott Remek mellé". Engedélyezhette viszont a céh a remekbe készítendő bútor egy bizonyos részletének „felváltását", azaz pénzzel való megváltását. Az 1790-es években három ilyen esetről hallunk. Mind a három alkalommal egy-egy emeletes írószekrény felső részét hagyhatta el a remekelő legény és ezért valamely összeget fizetnie kellett. 121 Mivel a legények, az eléjük gördített akadályok miatt kénytelenek voltak a mesteri státus elnyerésére sokszor évtizedeken keresztül várakozni, érthető, hogy megélhetésükért kontárkodni kényszerültek. 122 Legtöbb ilyen adat arra az időre esik, amikor a legény remekét készíti el. Például Tibai János I. 123 1771-ben kontárságért büntetést fizet, ez időben csinálja éppen rajzát, de csak 1773-ban készül el remekje. Veres Mihály 124 1786-ban bemutatja remekét, be is veszik a céhbe, ugyanakkor „remekje tsinálása mellett való kontárságért' 4 rénesforint büntetést fizet. A remek elkészítése igen költséges és hosszadalmas volt. Tudjuk, hogy a nagyméretű, kétajtós, barokk szekrény, mint a debreceni remekelőírásnak éveken át főműve, „a bútorok közti hierarchiában a legkörülményesebben elkészíthető, a legtöbb anyagot, mesterségbeli rátermettséget és a leghosszabb munkát igénylő, vagyis a legnehezebb darab"-nak számított. 125 Kontárkodásra kényszerült az az asztaloslegény, akinek családi háttere kevésbé volt biztosított, mint amilyen például mesterember fiáé lehetett. A nagy munkával és költséggel készülő remek hozta a legényt olyan helyzetbe, hogy megélhetéséért kontárkodni kényszerült. Almási Gábort 126 éppen azokban a hónapokban, amikor remekét készíti, 1800 szeptember és 1801. május között, Juserségért' két ízben is megbüntették. Itt jegyezzük meg, hogy a debreceni asztaloscéhben azt a mestert is, aki valakit kontárul tartott és dolgoztatott, megbírságolták. A debreceni asztalos céhirat nemcsak az asztaloslegények „kontárkodásáról", hanem az asztaloscéhen kívüli, esetleg más céhhez tartozó személyek - leginkább a molnárok és ácsok 127 - kontárkodásáról is tudósít. Ilyen esetben nem egyszerűen bírságot szabtak ki, hanem a tilalmas iparűzéshez használt szerszámkészletet kobozták el. 1776. március 8-án „hozatott el a B. Czéh valamely Kontártól el Holmi Műszereket u. m. 1 eresztő, 1 roppang, 2 Kis gyalu, 1 Spont, 2 Srofzug, egy Stap, 1 vonó mérték, egy Furdants, 1 Snicer. Eodem Beksi Ur Malmában Lévő Fuser Molnártól hozatott a B.Czéh 2 Srofzung, 2 Snicer, 1 Furdants, 1 Linea, 1 Gér Linea, 2 Szegelet mérték, 1 vonó mérték, 3 Ágyhoz való Czémer. 1 Szék karforma, 2 Furó tok nélkül, 1 Szolga, 1 Deszka Szorító", (2f). 117 Adattár: 146. 118 Adattár: 146 119 Adattár: 105. 120 Adattár: 121. 121 Adattár: 134., 136., 145. 122 1752. XI. Articulus: „Ha valamelly kontár, vagy himpellér [...] aki nem ezen b. Czéhbeli Mester volna, s mégis a czéh kárára a Mesterséget szolgáltatna, tehát az olyat szabad légyen a' Czéhnek a' Munkától eltiltani, és minden műszerét a' Munkával edgyütt, melly a házában találtatik confiscalni". VARGA 1990. 158. 123 Adattár: 101. 124 Adattár: 125. 125 SZABOLCSI 1982. 180. 126 Adattár: 138. 127 1752. XIII. Articulus: „Minthogy Városunkban az Ácsok és Molnárok az Asztalos munkával alattomban kontárkodnak, ezeknek is tudtokra légyen, hogy [...] gyaluval csinált és enyvezett munkát nem szabad mívelniük [...] a' kik rajta kapattatnak, munkájok confiscaltassék és a' műszerük elvétessék." VARGA 1990. 159.
