Zlinszkyné Sternegg Mária: Ládás asztaltól a gömbasztalig (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 60. Debrecen, 2008)
Függelék - I. Céhszokások
költségeire a pénzt összegyűjtse. A vándorlást pénzen megváltani szigorúan tilos volt. Két ízben történik említés egy-egy kivételes esetről, 1778-ban, amikor Nagy Ferenc 100 a „vándorlást el nem töltötte" s ezért megbüntetik, és 1791-ben, amidőn „Szilágyi Mihály céhbe akarván állani [...] a Vándorlás fél váltsága" fejében 9.60 forintot fizetett (neve azért nem szerepel az Adattárban, mert nem lett mesterré). A vándorlási időre vonatkozólag sok adatunk van. Csonka Sámuel 101 például 1765 márciusában szabadult fel, 1770-ben jelentkezik a céhnél és fizet beköszönőpénzt. Az eltelt idő az ő esetében öt év. Tibai János II. 102 1793 januárjában szabadul fel, több mint öt évre rá, 1798-ban jelentkezik a céhbe. Balikó Gábor 103 esetében is öt év telik el felszabadulása és céhbe állása között. Extrém esetnek tűnik Ujfalusi József 104 esete, akinek talán betegsége miatt telik el tizenöt év felszabadítása, 1783-ban, és céhbe való beköszönése között, 1798-ban. Nagy Istvánról 105 1773 és 1780 között hiányzik minden adat, ez hét év távollétet jelentene. Móricz István 106 vándorlása szintén 1773 és 1780 közé esett. Görög Andrásról 107 1772 és 1780 között, több mint hét évig nem hallunk. Polgári Istvánról 108 tizenhat évig, 1765 és 1781 között hiányzik minden adat. Oroszi István 109 1779-ben szabadul fel, hat év múlva készíti el remekrajzát. Veres Mihály 110 inassá szegődtetése és céhbe-jelentkezése között tizenhárom év telik el. Simon György l.-ről 111 1777 és 1785 között nem tudunk semmit, ebbe a kilencéves időközbe estek vándorlásának évei is. Mezei Mihály 112 inassá szegődtetése és céhbeállási jelentkezése között tizenegy év telt el. Bonis Jánosról 113 felszabadítása után több mint nyolc évvel hallunk ismét. Széles András 114 vándorlásának évei 1786 és 1798 közé estek, ami tizenkét éves időköz. Kászonyi József 115 felszabadítása és céhbeállása között tíz év telt el, ezen időközben kellett vándorolnia is. „A vándoréveket még szívesen meg is toldották a céhek, mivel a mesterek mindent elkövettek annak érdekében, hogy a legények minél később váljanak mesterré és így a céhen belül az ún. zárt számot minél tovább tarthassák."" 6 Céhbe állás Az elvándorolt legényről többévi szünet után a céhjegyzőkönyvben található első adat céhbeállási szándékának kinyilvánítása. Ez a remekelésre való jelentkezéssel kezdődik imígyen: „Köszöntötte X. Y. a céhet. Beköszönőpénzt és táblajárópénzt fizetett." Előbbi pl. 1785-ben 2.40, utóbbi 1.20 forint volt. Előfordult, hogy már akkor, amidőn a legény „köszöntötte a céhef, beálló pénzén kívül egyúttal „igazítópénzf is fizetett, ez azt jelenti, hogy már kis rajzával jelentkezett. A legény céhbekerülésének igen rögös volt az útja, minduntalan kirótt pénzbeli büntetések nehezítették azt. A remekrajz készítését a céh által kirendelt „Rajz Látók", másképpen „Látó Mesterek" ellenőrizték. A nagy rajz bemutatásakor ők szabták meg azt is, hogy a remeknek hány hónap alatt kell elkészülnie, ez változó: 1790ben hat hónap, 1791-ben, pl. négy hónap, 1794-ben nyolc hónap, 1799-ben hat hónap. A legényt munkája köz100 Adattár: 112. 101 Adattár: 98 102 Adattár: 102. 103 Adattár: 110. 104 Adattár: 116. 105 Adattár: 117. 106 Adattár: 118. 107 Adattár: 119. 108 Adattár: 122. 109 Adattár: 124. 110 Adattár: 125. 111 Adattár: 127. 112 Adattár: 129. 113 Adattár: 132. 114 Adattár: 136 115 Adattár: 143. 116 NAGYBÁKAY 1971. 35.
