Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Polgár és vidéke a tatárjárástól a hajdúk letelepedéséig

megtaláljuk a fejedelmi-királyi-hercegi szolgálónépek településeit.

14 Véleményünk szerint Polgár is valamelyik várhoz rendelt falu volt, népé meghatározott szolgáltatásokat teljesítettek. Elképzelésünket erősíti az, hogyha a Polgár helynevet nem szláv eredetűnek tartjuk, bár Karácsonyi János két változatot is felvető' szlávból való származtatása óta a szó eredetéről, jelentése alakulásáról nyelvtudományunk nem tudott a társadalomtörténeti-gazdaságtörténeti szempontú okfejtéssel egységes álláspontot kialakítani.

15 Kniezsa István a helynévként a XIII. századtól többször előforduló, 1359-től személynévként, a XV. század elejétől közszóként ismert szavunkat vitathatatlanul továbbra is a középfelnémet purgaer = 'Bürger' szóból eredezteti. Téves szerinte a szót valamelyik szláv nyelv plugarj = 'AckermannBauer' szavából származtatni, mivel ilyen alakfejlődésű és jelentésű szó semmilyen szláv nyelvben nincs

16 Hospestelepítésről viszont területünkre vonatkozóan adatunk nincs. így a helynév 'cívis-Bürger' jelentéséből társadalomtörténeti következtetés elfogadásának egyelőre áthidalhatatlan nehézsége van. Úgy gondoljuk tehát, hogy a Polgár helynevünknek a 'várhoz szolgálattal tartozók faluja' jelentést kell tulajdonítanunk. Igaz ugyan, hogy amikor Polgár (villa Pulgar) első említése történik a Váradi Regestrum egyik 1229. évi esetében, a szóban forgó ügy elintézési módjából éppen arra lehet következtetni, hogy a falu ekkor már nem várbirtok. Fel kell tehát tennünk a kérdést, bizonyos-e, hogy ez a villa Pulgar a mi kutatott településünkkel azonos? Kételkedésünket teljesen az oszlatná el, ha az esetben szereplő tettes faluját villa Bola - Polgár közelében megtalálnánk. Az 1248-ban feltűnő Borsod megyei Tárnok-Bála (terra Tarnukbala) tatárjáráskor elpusztult falura, melynek emlékét ma helynév őrzi Tardtól északra, a távolság miatt nem gondolhatunk.

17 Viszont Polgár tágabb értelemben vett környékén kellett lenni egy Bála falunak, mert ezt már a Váradi Regestrum egyik 1221. évi esete is említi, amikor is „Dorcum de villa Bola" és „Homdeum de villa Nanas et servum euius nomine Marcellum" vádolják meg lopásért Egyed esperes a rokonaival és az egri egyház népei - „populis Agriensis ecclesiae" .

18 Polgár és Nánás közel esnek egymáshoz, s ennek a két adatnak 14 Lásd Mesterházy Károly tanulmányát jelen kötetben s a jegyzetekben általa idézett irodalmat. 15 A polgár szó különböző származtatásait lásd uo. Mesterházy nem tartja kizártnak Karácsonyi álláspontjának igazát újabb gazdaság- és társadalomtörténeti meggondolás alapján, de nem veszi figyelembe a szlávból való levezetés több mint kétes voltát. 16 Kniezsa István: A magyar nyelv szláv jövevényszavai 1/1-2. (Budapest, 1955.) 1/2. 918. - Vass Eló'á úgy gondolja, hogy az ország különböző területein fellelhető Polgár, Polgári, Polgárdi helynevek a X. század közepén ide letelepített mohamedán (böszörmény) volgai bolgárok népnevét őrzi. Ezzel szemben Pais Dezső'már 1946-ban ezt nem tartotta lehetségesnek, mivel a magyar nyelv önálló fejlődése során b>p változás nem volt. Vass Előd: A magyar turkológia. Valóság XVI. évf. (1973) 7. sz. 33. és Pais Dezső: Szerkesztői levél. MNy XLIV. évf. (1946) 96. !7 Györffy Gy. i. m. 754-755. 18 Regestrum Varadinense. Karácsonyi János és Borovszky Sámuel hasonmás kiadásában. (Budapest, 1903.) 264. C^ 369