Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Polgár és vidéke a tatárjárástól a hajdúk letelepedéséig

az együttes értelmezését - erősíti, hogy az 1221-ben írt - Nánás környékén keresendő - egri egyházhoz tartozó népekben a Polgárral határos Csőszd, Kékes és Szentmargita, illetve Bágyszeg lakóit ismerjük fel. Erre már Kandra Kabos is gondolt.

19 A terület korai eladományozására megvan a bizonyítékunk. IV. Béla 1261-ben az esztergomi, váci és a budai káptalanok által foganatosított vizsgálat, az érintett területek szomszédos birtokosainak - főurak, nemesek és várjobbágyok tanúságtétele után oklevélben sorolja fel és erősíti meg a Szent István által alapított és Szent László király által megadományozott egri egyház valamennyi püspöki birtokát, a halászóhelyeket és tartozékaikat, mivel az egyház oklevelei a tatárjáráskor elégtek. Lampert egri püspök kérésére ezt az oklevelet V. István 1271-ben átírta. Ebben találjuk „...Cheuzd cum piscaturis et piscinis et cum silva Danath vocata prope Ticiam. Item Kekus cum suis piscaturis... Item Bagzegh prope Hortubaguize cum suis piscaturis. Item Feierzenthmargita similiter cum suis piscaturis. Item alia villa Popeghaz vocata iuxta Hortubaguize cum suis piscaturis in comitatu de Zabouch existentes", tehát a Szabolcs megyében levő Csőszdöt halászóvizeivel és halászóhelyeivel, és a Tisza közelében levő Danát erdővel, Kéköst halászóvizeivel. Fehérszentmargitát halászóvizeivel, valamint a Hortobágy vize mellett fekvő Bágyszeg és Papegyháza falvakat halászóhelyeikkel.

20 így természetesen gondolhatunk arra is, hogy az eredetileg szolgálónépekkel telepített Csőszd, valamint Kékes és Fehérszentmargita egészen korai eladományozását követte Polgár eladományozása is, tehát 1229-ben már nem volt várbirtok. Bála falu azonosításában Kandra az 1221. évi esetnél tévesen gondolt a Téglástól északra megtalált Bolt-ra. Az 1229. évi eset helyneveinek magyarázatánál viszont alighanem az eddig egyetlen elfogadható helyet célozta: a Borsod megyei „Hejő-Bába, illetőleg szomszédságában létezett Bala-falu."

21 Györjfy György nem vonta a Váradi Regestrumban kétszer szereplő Bála falut ide, így nem is szerepelteti az Árpád-kori Borsod megye települései között. Az 1887. évi felvételen alapuló 75 000-es térkép viszont Nemesbükktől kb. 5 km-re északkeleti irányban feltünteti egy hátság Bála halom nevű kiemelkedő részét, melytől keleti és nyugati irányban is mély fekvésű rétet ábrázol. Valószínű, hogy mégis itt volt az a Bála falu, mely a Váradi 19 Kandra Kabos: A váradi Regestrum. (Budapest, 1898.) 334. 20 IV. Béla 1261 szept. 9-én kibocsátott oklevelét lásd Szentpétery Imre szerk. Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I. 1001-1270. (Bp., 1923.) 386. Az oklevél V. István 1271. évi átiratában maradt fenn, lásd Szentpétery Imre-Borsa Iván i. m. II/l. füzet. (Bp. 1943.) 118-124. A birtoklástörténeti-településtőrténeti szempontból rendkívül értékes oklevelet már Fejér is kiadta, de csonkítva és hibás olvasatokkal (Fejér, Georgius: Codex Diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Budae, 1829-1844. lásd IV/3 kötet 33-41. és V/l. kötet 152.). - A kutatók hosszú ideig a hibás olvasatú helyneveket idézték. Jelen kötetben magyar nyelvű regesztáját lásd Sugári, i. m. II. rész. Oklevelek és iratkivonatok (1261-1724) 1. regeszta. (Továbbiakban Sugár Reg. és tételszám.) Bágyszeg és Papegyháza lokalizációját lásd Sugár i. m. I. rész. 2i Kandra K. i. m. 335 és 481. 370 fo