Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - Szentgyörgy (Kismacs9 Árpád-kori templomának feltárása. A falu a XIII–XIV. században (Társszerző: M. Nepper Ibolya)

nyelvből származtatható személynévből keletkezett. De a névadás módja jellegzetesen magyar. Falurendszerünk kialakulásának első korszakára jellemző, nyugodtan helyezhetjük a XII. század első felére. Másutt is keletkezett ebből a személynévből helynév, például az 1208-tól adatolt Komárom vármegyei Mocs vagy esetleg a Pozsony megyei Macháza is.

20 Zoltai különben, Bunyitay Vince felvetését követve, a bihari Macs falut közvetlenül kapcsolatba hozhatónak vélte az 1206-7ben bihari ispánként szereplő Macs (Moch) nádorral.

21 Gondolatsorunk második lépéseként feltételezzük, hogy az eredetileg (a XII. század dereka táján) nagyhatárú birtokon a XIII. század elején falukettőződés történt. Ezt két templom megépítése tette véglegessé, ráadásul egyházszervezetileg is más lett a két falu sorsa. A bihari Macs a váradi, a szabolcsi Macs az egri püspökséghez tartozott. A falu határán belül volt az 1234-ben szereplő Józsa prédium és mindenképpen Macstól északkelet-keletre kell keresnünk Mihálylaka birtokot, melyet 1285-ben szintén Rofoin bán kapott. A bihari Macs a Tócó két partján települt, a falu külső határának nagyobb része nyugat felé, a Tócó jobb partjára esett. Valószínűnek tartjuk, hogy a település ilyen jellegű kiterjedése miatt nevezték később a falut Hosszúmacsnak. Nos, éppen az 1285. évi adománylevélnek egy kitétele vezeti tovább gondolatsorunkat. Ebben ugyanis kimondottan Macs faluról és az ott levő várföldről, valamint Mihálylakáról van szó. Nyilván ez a várföld néptelen lehetett, amikor Alpra kun vezér megkapta. Sajnos, csak feltételezni lehet, hogy ez a macsi birtokrész melyik vár földje volt, hiszen nemcsak a nyilvánvalóan itt várnépi telepekkel rendelkező bihari vár jöhet szóba. Bizonyított, hogy a bihari Nyíren nemcsak a bihari, hanem távoli várak népeinek is voltak falvai.

22 A Váradi Regestrum egyik 1219. évi esetében találkozunk is egy Mochy (olvasata Mocsi ~ Macsi?) faluval. Az itteni, dobokai várhoz tartozó várnépek, név szerint sorolt várjobbágyokkal együtt vádolták Teleguen fia Cumpurdinust, hogy az ő földjüket foglalta el. Csák nembeli Demeter mester a király rendelkezésére Szil (Seil) falubeli Adorján poroszlót 20 A Macs személynévre lásd Kiss Lajos i. m. 392. és Fehértói i. m. 235., 236. A Moc, Mocu, Mochi, Moch, illetve a Mochi, Mocchi, Mochy, Moci és Mouchi személynevek együttesen szerepelnek, bár bizonyos, hogy ezek egy része a makk vagy esetleg még a mag szavunkkal is kapcsolatba hozható. - A Komárom megyei Mocs-ra lásd Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I-III. V. (Budapest, 1891-1913) III. 508. Később Esztergom vármegyébe került, lásd a párkányi járásban Mocs (Dunamocs). A Magyar Szentkorona Országainak Helységnévtára 1907. (Budapest, 1907) 238.; illetve Macháza Pozsony vármegye somorjai járásában lásd Helységnévtár 1907. i. m. 634. 21 Zoltai: Macs, i. m. 31. - Bunyitay Vince: A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig I-III. (Nagyvárad, 1883-84) III. 260-61. A két Macsra vonatkozó adatokat félreértve egybe vette, de helytállóan jelölte meg Szent György egyházának helyét Kismacson. 22 1238-ban a szolnoki várnak tíz ekényi földje volt Adonyban (Éradony), 1219-ben a dobokai várhoz tartozó várnépek éltek Kinizs faluban (Derecske és Konyár között keresendő), 1229ben a Berettyó-menti Léta (később Kozmafalva) részbirtoka a bolondod várhoz tartozott, lásd Györffy i. m. 591., 634., 636., 639. C^ 317