Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - Szentgyörgy (Kismacs9 Árpád-kori templomának feltárása. A falu a XIII–XIV. században (Társszerző: M. Nepper Ibolya)

küldte ki. A panaszos várnépeket és várjobbágyokat tüzesvaspróbára rendelték, de ezt megelőzve ezek elismerték, hogy a vitatott föld fele valóban Cumpurdinus örökölt birtoka, mégpedig patronátus jogán illeti meg.

23 Kandra Kabos ezt a Mochy falut egyhelyütt kapcsolatba hozta a Kolozs vármegyei Mócs faluval, a középkori Szovát (későbbi Magyarszovát) északkeleti szomszédosával, másutt felvetette, vajon nem Érmindszent vagy Érkirály ősibb neve rejtőzik-e benne. Az utóbbi feltételezéshez megalapozott érvelést nem adott. A poroszló falujának emlékét pedig szerinte a Nagyszalonta táján levő Szili-puszta őrizte meg nevében. Cumpurdinust azonosnak veszi a Regestrum egyik már 1214. évi esetében szereplő Teleguen fia Cumperttel.

24 Ez utóbbi megállapítása vitathatatlan. Ami a poroszlót illeti, éppen ennek az Adorjánnak (de villa Scily, ...Scilu, ...Salu) a Regestrum más eseteiben való szerepléseiből tudjuk, hogy a Kalota nemzetségből (de genere Kalatha) származott.

25 Falujának Nagyszalonta környékére helyezése indokolatlan. Viszont, ami a mi számunkra fontosabb, a dobokai várnépek által is lakott Mochy és a kolozsmegyei Mócs valóban fedhetik ugyanazt a falut! De lássuk most mások érvelését is. Különös, hogy Karácsonyi és Borovszky az 1219ben három ízben és 1220-ban egyszer előjövő Mochy falut a Regestrum helyneveihez fűzött magyarázataikban egyetlenegyszer sem próbálják azonosítható településhez kötni. Az 1219. évi félremagyarázhatatlanul dobokai várnépeket és várjobbágyokat érintő eset színhelyét viszont Doboka vármegyébe helyezik, már csak azért is, mert a poroszló Szil faluja szerintük nem más, mint az ő korubeli SzolnokDoboka vármegyei Szentpéter-Szil falu, az eredeti Szil néven. De a többi Mochynak írt faluval kapcsolatos peresetek helyszínét is a Szilágyságba helyezik.

26 23 Karácsonyi-Borovszky: Váradi Regestrum. i. m. 237. Nr. 224. (11.) 24 Kandra Kabos: A Váradi Regestrum, i. m. 114-117. - 180-183. „Uxor Teleguen et filius eius Cumpert" rablásért vádoltak többeket. Karácsonyi-Borovszky: Váradi Regestrum, i. m. 180. Nr. 95. (321.) - A Kolozs vármegyei Mócs-ra lásd Balázs Éva: Kolozs megye kialakulása. Település és Népiségtörténeti Értekezések. 3. sz. (Budapest, 1939) 33. Mócs határában a Királyerdeje helynév korábbi királyi birtokra utal. A munkához csatolt térképen - Kolozs megye települési térképe - Mócs mint XIV. században kialakult egyházas falu szerepel. 25 1214. évben: Karácsonyi-Borovszky Váradi Regestrum i. m. 175. Nr. 57. és 58. (153. és 154.) és 1220. évben: ugyanott: 244. Nr. 243. (124.). Adorján faluját két esetben elhibázottan magyarázzák: a Scilu alakban nem falunevet, hanem a poroszló leány testvérének nevét látják, a Salu nyilván torzult névalakú falunevet ugyanazon az oldalon indoklás nélkül a Bihar megyei Sálhidához kapcsolják. 26 A Mochy falunév többi előfordulásait lásd 1219-ben: Karácsonyi-Borovszky: Váradi Regestrum, i. m. 221. Nr. 186. és 188. (71. és 73.), valamint 1220-ban ugyanott 247. Nr. 251. (57.). A Szil, illetve Kalata-Szil nemzetségre lásd Karácsonyi i. m. ill. 71-73. - Makkai László szerint (Honfoglaló nemzetségek Erdélyben = Századok 78. évf. 1944. 4-6. sz. 174-175.) a Szil nemzetség eredeti, X. századi neve Kalocsa volt. A XIII-XIV. századi források hibás olvasatában a kutatókat a Kalota folyó neve befolyásolta, pedig a nemzetség egyik birtokát századokkal később is (Kis)kalocsának nevezték. 318 fo