Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - Szentgyörgy (Kismacs9 Árpád-kori templomának feltárása. A falu a XIII–XIV. században (Társszerző: M. Nepper Ibolya)

4. rajz A feltárt alapfal, jobban mondva alapozás maradványok állagából következik, hogy itt nem arról volt szó, hogy a falu elnéptelenedése, majd pusztulása után maga a templom is az enyészeté lett. A felmenő' falakat már megbontották a XVII. században, a XVIII. század végén pedig már nem lehetett látni belőlük, pedig akkor ez a rész nem volt beerdősülve. Ezzel magyaráztuk, hogy a II. József-kori katonai felvételen a szokott „Ruine" jelölést sem találtuk meg. A templomhely már az 1910-es években is annyira feldúlt kellett legyen, hogy Zoltai reménytelennek látta a feltárását, pedig a szomszédos Macs templomhelyét - bár az is bolygatva volt - 1912-ben megásatta. Az alapfalak rombolásának utolsó szakaszáról Zoltai Lajos 1925-ben adott hírt; „Szent György egyháza helye is felismerhető még a böszörményi út és a Tócó között, Hartstein Nándor birtokán, a régi Lebuj-csárda megett. Úgy hallottam; tégláit az új uraság néhány évvel ezelőtt (kiemelés a szerzőktől) kiszedette."

3 Itt nyilvánvalóan a felszín alatti téglasorokról lehetett szó. Szerencsénkre mégsem végeztek „alapos" munkát a birtokos kirendelt emberei. A csákányozással ugyan majdnem mindenütt felszaggatták az utolsó téglasorokat is, de a téglatöredékek alatt a habarcsos réteg és alatta a döngölt sárga agyagala3 Zoltai: Települések, i. m. 43. 294 ?>