Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - II. Régészet - Szentgyörgy (Kismacs9 Árpád-kori templomának feltárása. A falu a XIII–XIV. században (Társszerző: M. Nepper Ibolya)

pozás olyan mértékben és minőségben maradt meg, hogy a templom alaprajza pontosan elénk tárult. A templom teljes belső hossza 16,65 méter, ebből a hajó hossza 10,7 m, a szentélyé 5,95 m. A hajó belső szélessége 6,6 m, a szentélyé 4,55 méter. A hajó északi falának alapozása 1,15 m, a szentélyé 1 m, ezzel szemben a hajó és a szentély déli faláé egyaránt 1,2 m vastag. (2. és 4. rajz.) Itt nem érvényesül az a sok helyen megfigyelt eltérés, mely szerint éppen az északi fal szokott valamivel vastagabb lenni. Szent György egyházának sem eredetileg, sem későbbi hozzáépítésben sekrestyéje nem volt. A szentély egyenes záródása, a sarkain, a hajó és a szentély csatlakozásánál, a nyugati fal sarkainál levő támpillérek, valamint a nyugati bejárat egyértelműen a XIII. századra keltezik a templomot. Tudjuk, hogy a kutatók nagy része, a hajó falusi egyházainkéhoz képest viszonylagos nagysága és a támpillérek miatt, a tatárjárás utánra helyezné templomunk építését. Szent György egyházának és Józsa prédiumnak egy vitathatatlan 1234. évi említése viszont az alaprajzi általánosításokból levont időrendi következtetések itteni helytállóságát megingatja. Bizonyos, hogy a most feltárt templomot nem bővítették, szentélyét át nem alakították. Az alapozás mindenütt összefüggő, több építési korszakról semmi sem vall. A feltárt sírok a templom körüli temetőhöz tartoznak, az alapárkok kiásásakor korábbi sírokat nem semmisítettek meg.

4 Az 1234. évi említéssel kapcsolatban ugyan gondolhatnánk arra hogy a középkori Szentgyörgy falu területén belül a prédiumon állhatott egy XII. századi félköríves szentélyzáródású, kisebb méretű templom és ennek pusztulása után valamikor az 1260-as években építették volna azt a templomot, melynek alapmaradványait feltártuk. Másik templomhelyre viszont eddig semmilyen biztos adatunk nincsen. Esetünk nem valami különleges kivétel. Gondolnunk kell arra, hogy amint egyenes szentélyzáródású, északi sekrestyével és támpilléres megoldással épült néhány falusi plébánia templom még a XIV. század elején is, ugyanígy épültek egyenes szentélyzáródású, elsősorban sekrestye nélküli templomok az 1220-30-as években. Szentgyörgy Árpád-kori templomának analógiáit megtaláljuk vidékünkön is. Nagy- vagy Belső-Gúton fennálló falmaradványok nyomán 1913-ban végzett Zoltai Lajos ásatást. Ennek eredményeként megtalálta az egyenesen záródó szentély és a hozzácsatlakoztatott északi sekrestye alapjait. A hajó belső hosszúsága 8,8 méter, a szentélyé 5,6 méter. A szentély szélessége ugyancsak 5,6 m, a hajóé pedig 6,9 m. A falak vastagsága 90 cm. A bejárat nyugaton volt, ezt nem tárta fel. A romos nyugati fal és a főfalak csatlakozásánál egy-egy sarok támpillér van. 1975 őszén a műemléki helyreállítás előtt Módy György hitelesítő ásatást végzett Nagygúton. Zoltai feljegyzéseinek tanulmányozásából és a helyszín megvizsgálásából ugyanis kitűnt, hogy ő tulajdonképpen mindenütt még felmenő falak rom4 Karácsonyi János-Borovszky Sámuel: Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba lajstrom... (Budapest, 1903) 302-303. Nr. 379. (132.) Józsa prédium és Szentgyörgy falu kérdését tanulmányunk II. fejezete részletesen tárgyalja. C^ 295