Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - A falutól a mezővárosig

dásának csak egyetlen magyarázata lehet - a település közelsége Debrecenhez. így véleményem szerint ez a Dózsa fiakat sújtó királyi határozat közvetett bizonyítéka, hogy az 1310-1320-as években Debrecennek vásártartási joga lehetett. A debreceni kereskedő jobbágyság kapcsolatait világítja meg egy ugyancsak 1326ból származó adatunk. Dezső mester, Debreceni Jakab szabolcsi alispánja és a négy szolgabíró előtt október 24-én Jakab jobbágya, Kamarás János Nagysemjéni Mihálynak két vég tournai posztót adott zálogba a korábban felvett egy márka tartozása fejében. Ennek a tartozásnak a kifizetésére pedig 12 vég tournai posztót adott át.

92 Bár Komáromy azt írta, hogy Jakab és Pál közül Jakab az, aki Szabolcs megyei ispáni tisztéből fakadó kötelességeit Debrecenben látta el, az 1326-1329 közötti időszakból származó oklevelek azt mutatják, hogy a megyegyűléseken Kallóban alispánja vesz részt és ítélkezik a szolgabírákkal.

93 Ebből az időszakból Debrecenben keltezett oklevelét nem ismerjük. A család Debrecenben lakott. Jakab felesége - aki tartja a Kállayakkal a rokonságot - 1326. március 25-én innen ír levelet Egyed fia Iván mesternek. Ebben kéri, hogy utasítsa bagosi tisztjét, hogy a Debreceniek túrsámsoni jobbágyaitól a szomszédos erdőben elvett két ökröt, egy köpönyeget és két fejszét adassa vissza.

94 Ez a levél bizonyítja különben, hogy Túrsámson, melynek fele Rophoin birtoka volt, feleségének halála után Dózsa, illetve fiai kezére került. Az 1326 után a Debreceniek uradalmában említett Hatházról (a mai Hajdúhadház) egy későbbi per alapján Komáromy azt következtette, hogy Dózsa kapta meg 1312 körül. Erre vonatkozóan nem sikerült adatot lelnünk, ahogyan azt sem sikerült megállapítani, hogy a Hadházzal szomszédos Téglás (1338-ban a Dózsafiak birtoka) milyen körülmények között került az uradalomhoz. Ismerjük viszont azt az adományozást, mellyel Károly Róbert Dózsa három fiának juttatta a királyra háramlott Szabolcs megyei Nagymiklós, Nagyiván és Máta, valamint a bihari Kerekegyháza birtokokat 1328. március 23-án kelt oklevelében. Itt nevezik ifjabb Dózsát még kisgyermeknek, s András itt már nem is szerepel. Egyszersmind a még Dózsának adott Elep birtokában megerősítette őket.

95 Ez év végén vagy a következő, 1329. évben Károly Róbert újabb jelét adta, hogy Dózsa három fiát mennyire becsüli. Megkapták az adorjáni várnagyságot és a Bihar megyei Csalános falut (a mai Pocsajtól északkeletre volt). Jakab és Pál mint szabolcsi ispánok és adorjáni várnagyok 1330. február 17-én - feltehetően Debrecenben - kelt oklevelükben Mérő Pálnak és Andrásnak, belső szolgáiknak adományozzák a Csalános és Léta közötti Dióstelek nevű birtokot. Mindkét famulus már Dózsa nádort is hűségesen szolgálta.

96 Egy 1332 őszén kelt oklevelükből - ugyancsak Debrecenben 92 Uo. 222. 93 Kállay család levéltára. I. k. 66-67., 72-82. 94 Fejér: Codex diplomaticus i. m. VIII/3. k. 171. 95 Anjou-kori okmánytár. II. k. 354. 96 Uo. II. k. 462. C^ 83