Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - A falutól a mezővárosig

Macsra vonatkozik. A káptalan bizonyítja, hogy Kisvárdai Pelbart és János elzálogosított macsi birtokukat Dózsa fiaitól a kitűzött határidőre nem váltották ki.

87 Az bizonyos, hogy 1325 után ugyan mind a három testvér viseli a szabolcsi ispáni címet, de jogkörét ifjabb Dózsa soha nem gyakorolta. Jakab tevékenységére viszont esetleg már 1324-re keltezhető oklevelek alapján következtethetünk, 1325 tavaszától pedig sűrűn szerepel Jakab mester mint szabolcsi ispán, illetve István mester, a helyettese. A bizonytalan keltezésű oklevelek szerint Jakab már 1324 tavaszán mint szabolcsi ispán intézkedik Debrecenben. Ennek ellene szól egy 1324. évi adat, Miklós alnádor oklevelében ugyanis Jakabot ispáni címe nélkül nevezi. Ez az oklevél megvilágítja, hogy a Gutkeled nembeli Kisvárdaiak már korábban pert indítottak a még Rophoinnak Macs faluval együtt adományozott Mihálylaka birtokért. Szerintük Mihálylaka a szabolcsi Macs (Szentgyörgyegyháza) tartozéka, és nem a bihari Macs falué.

88 Mihálylaka és a Kisvárdaiak által még a nádornak zálogba adott szabolcsi Macs falu birtoklása hosszú pert indított el. István mester hiteles datált oklevélben először 1325. május 11-én nevezi magát Jakab szabolcsi ispán helyettesének. Jakab júniusban személyesen ítélkezik mint szabolcsi ispán Debrecenben. A nyár és az ősz során nevében járnak el számos ügyben alispánjai, István, majd Dezső mester.

89 1325. október közepén Károly Róbert újból meglátogatta Debrecent, nyilván csak néhány napot töltött itt 11. és 15. között. Ezt utóbbi napon Debrecenben kelt oklevele tanúsítja.

90 Másnap Derecskén volt a király, mert ott szintén oklevelet bocsát ki. Ebben eltörli a Dózsa fiainak birtokán, Böszörményben szombatonként tartott vásárt, mivel az Egyed fia Iván comes Kallóban ugyancsak szombatonként tartani szokott vásárát károsította. Egyben Iván comes vásártartási jogát megerősíti, és a kallói vásárra menő kereskedőket védelmébe veszi.

91 A királyi döntés több szempontból érdekes. Először is: a király ezt megelőzően Debrecenben járt, á Dózsa fiak - úgy tűnik - most és későbben apjuk érdemeire való tekintettel is kedvelt hívei. Mégis jogaik ellen dönt. Különben ez az első okleveles bizonyíték arra, hogy Böszörmény a Debreceni család birtoka, hogy mióta - esetleg Rophoin vagy Dózsa apjának szerzeménye -, azt nem tudjuk. Azt sem tudjuk, mikor kaptak ott vásártartási jogot. Jakab és Pál nyilván csak azért nem tiltakozott, mert böszörményi vásáruk már nem volt olyan jelentős, mint amikor a birtok a család kezébe került, illetve amikor heti vásár tartására jogot kaptak. A böszörményi vásár elsorva87 Zichy okmánytár. I. k. 220. 88 Kállay család levéltára. I. k. 47., 48. - Zichy okmánytár. I. k. 261. - Mihálylaka ügyében a Kisvárdaiak a szomszédos Zelemér birtokosait is a váradi káptalan elé idézték. Zichy okmánytár. I. k. 235. 89 Kállay család levéltára. I. k. 58. - Anjou-kori okmánytár. II. k. 196. - Debreceni Jakab alispánjaira lásd Kállay család levéltára. I. k. 59-62. » Zichy okmánytár. I. k. 218. 91 Anjou-kori okmánytár. II. k. 219. 82 ^