Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)
Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - A falutól a mezővárosig
tartottak számon. 84 Kétségtelen, hogy a népességében növekvő, iparos és kereskedő' elemeket magához vonzó falu jelentősége nagymértékben növekedett, amikor 1311 után Dózsa kezén egy jól kiépített uradalom igazgatási központja is lett. Joggal tételezte fel a kutatás eddig is a XIV. század második felében céhbe állt bőrfeldolgozó vargák és a gyapjúművesek (csapók) jelentőségét már a század első két évtizedének gazdasági fejlődésében. Dózsa évtizedeiből nem ismerünk egyetlen adatot sem vásártartásra vonatkozóan, de szinte lehetetlen elképzelni, hogy amikor már a XIII. század végén kereskedő jobbágyokról tudunk, akkor a XIV. század első évtizedeiben ne vált volna a környék árucseréjének fontos helyévé, hiszen két évtized alatt több mint húsz faluból álló uradalom központja lett. Mint Fügedi Erik elemző és összefoglaló munkájából tudjuk, szinte egyetlen ellenpéldájaként annak az összetett folyamatnak, melynek során a XIII-XIV. századi fejlődésben az uradalom kialakulásában a várnak majdnem meghatározó szerepe volt. 85 4. Dózsa fiainak korszaka A kutatás Komáromy András idézett munkája óta sem tudott meg sokkal többet Dózsa gyermekeiről. Bizonyos, hogy két idősebb fia Jakab és Pál voltak. Ezután következhetett Klára nevű leánya, aki még a nádor életében férjhez ment Aba nembeli Nádasdi Domokoshoz. A két kisebbik fiú, II. András és II. Dózsa 1322ben gyermekek, egy 1328. évi oklevél II. Dózsát még akkor is „parvulus-nak kisgyermeknek - írja. Mivel sem ebben az elhalt nádor fiait adományban részesítő oklevélben, sem később II. András nem szerepel, 1322-1328 között meghalhatott. Komáromy azt írja, hogy a király még Dózsa halála előtt"... érdemeire való tekintetből kiskorú fiának adományozta Szabolcs vármegye főispánságát... 86 II. Jakab és Pál jó néhány évvel idősebbek lehettek Dózsa halálakor, mint Komáromy feltételezi, hiszen 1324-ben, de legkésőbben 1325 tavaszán Jakab mint szabolcsi ispán ténylegesen működik. Ugyancsak Komáromy vetette fel azt a gondolatot, hogy Dózsa nádor 1322-ben családját a biztonságos adorjáni várban helyezte el. Ezt arra alapította, hogy a nagyváradi káptalannak egy 1323. év elején kelt bizonyságlevele szerint a néhai nádor fiainak megbízottjaként Pós szolnoki ispán, adorjáni várnagy járt el a káptalan előtt. Az adat ugyan a Dózsa-fiak adorjáni tartózkodását nem bizonyítja, de jól megvilágítja azt a viszonyt, mely a Debreceni család és feltehetően a Dózsa javaslatára adorjáni várnaggyá tett Pós mester között fennállott. Az érintett ügy Dózsa utolsó birtokszerzésére, a Szabolcs megyei 84 Balogh I. Adatok az alföldi mezővárosok... i. m. 10. 85 Fügedi E. Vár és társadalom... i. m. 36 Komáromy A. i. m. 6 ( 8., 69., 70. C^ 81
