Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - A falutól a mezővárosig

ötletét is felveti, hogy talán az éppen akkoriban épült Szent András-templom helyén állott régi templom tégláit, köveit adták oda a ferenceseknek.

80 Ez nehezen valószínűsíthető, hiszen a kor általános szokása, hogy a helyszínen található és felhasználható építőanyagot beépítik az új templomba, épületbe. Az alapítás éve bizonyosan 1322, ezt fogadta el Györffy György is.

81 Alapítója feltehetően inkább az akkor ifjúkorban levő Dózsa fia Jakab, aki néhány év múlva ténylegesen mint szabolcsi ispán működik. A ferences kolostor a földesúri kastéllyal szemben, a Csapó utca 13. sz. ház helyén volt. A későbbi Sas utcát századokig Barátok közinek nevezték. Településtörténeti szempontból fontos kérdés, hogy hol volt és melyik falurész egyháza lehetett az az elhagyott és romos templom, melyet a ferencesek megkaptak. Szent László egyházára nem gondolhatunk, hiszen annak papja az 1330-as években szerepel a pápai tizedjegyzékben. Gondolhatunk arra, hogy Rophoin Debrecenjében, valahol a Burgundia, Domb és Magos (mai Monti ezredes) utcák táján állhatott egy kis templom, melyet nem építettek újra a tatárjárás után, hiszen a Paptavától keletre, a későbbi központban állott a Szent András-templom előzménye. Ez az egyház és Szent László egyháza elég volt az akkori falunak. A Szent András-templom építése pedig feleslegessé tette egy másik, elhagyott templom újjáépítését. Szólni kell még arról a felfogásról, mely szerint a domonkosoknak is volt kolostoruk a városban. Mégpedig a Szent András-templom szoros közelségében és itt levő iskolájukból alakult ki a XV. században a városi iskola, majd ebből a Református Kollégium. Ezt a feltevést még Zoltai is érdemesnek tartotta tovább éltetni, holott a domonkosok debreceni szereplésére vonatkozóan a Szent András-templom 1324-25 körüli elfoglalását kivéve sem korábban, sem későbben adatunk nincs.

82 Ugyanúgy nincs hiteles adatunk arra sem, hogy a Csapó utca és Vár utca nyugati sarkára helyezhető Szent Erzsébet-kápolna, valamint a későbbi Piac utca 16. sz. telken (Országos Takarékpénztár) keresendő Mindenszentek kápolnája a mi kutatott korszakunkban meglettek volna. Építésük a XIV. század utolsó harmadára tehető.

83 Rophoin bán nemcsak Debrecen gazdasági fejlődését indította el, de tulajdonképpen előkészítette Dózsa rövid idő alatt megtett fényes pályafutását. Balogh István jogosan tételezi fel, hogy a XIII. század 80-as éveiben még szűk határon gazdálkodó debreceniek a földesurak adományából 1310-1325 között nyerhették el az első kisebb területeket - Ondódon, Hegyesen, Cucán, Fegyverneken és Somán -, melyeket a későbbiek során mint a kommunitás által régen használt földeket 80 Bunyitay V. i. m. II. k. 444. - Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig. I-n. Bp., 1923-24., I. k. 33., 34., 156. - Zoltai L. i. m. 28-29. - Balogh I. Debrecen, I. m. 12. 81 Györffy Gy. i. m. 611. 82 Bunyitay V. i. m. II. k. 432. s a kőv. old. - Zoltai L. i. m. 30. Balogh I. Debrecen, I. m. 52. Harsányi András: A domonkosrend Magyarországon a reformáció előtt. Debrecen, 1938.82. 83 Zoltai L. i. m. 26., 27. - Balogh 1. Debrecen, I. m. 12. 80 ^