Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - A falutól a mezővárosig

években már fennálló, kis egyenes szentélyzáródású templom volt. Ezt követte a Szent András-templom építése, melyet Imre püspök legkésőbben is 1317-ben felszentelt. Valószínű, hogy az 1311-ben említett László vikárius ennek a templomnak a papja, és feltételezhető, hogy azonos az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben szereplő László plébánossal.

78 A néhány évvel korábban megépült és felszentelt templomot Dózsa nádor halála után 1324 táján keríthették birtokukba a domonkos rendiek. A pápai oklevél azon kitétele, hogy „világi hatalom támogatásával", ugyan vonatkozhat Dózsa fiai közül Jakabra vagy Pálra is, de valószínűbb, hogy a velük később birtokperbe keveredő és a család másik ágából származó Péter fia Jakabra kell gondoljunk. Dózsa mint öt vármegye bírája, erdélyi vajda, majd nádor tevékenységeinek egy részét Debrecenben látta el. Bizonyos, hogy a földesúri kastély is az ő idején kellett kiépüljön, de igazi vár sohasem lett. A XVI. századi források még emlegetik ezt az árokkal körülvett régi udvarházat vagy régi kastélyt (vetus curia vagy vetus castellum). Zoltai és Balogh egy 1589. évi adat alapján a még 1395-ben is Homok utcának nevezett Csapó utca elejére, feltehetően a mai 14-16-18. sz. házak telkére helyezik.

79 Az új központ kiépülésével egy időben az 1290-es évektől 1330-as évekig záródott össze a korábban csak egymás melletti települések hálózata. Délen a Hatvan, illetve a Cegléd (ma Kossuth) utcák, keleten a későbbi Kígyó, Mányi és Faragó utcák vonala, északon a későbbi Pereces, Egymalom utcák, a Kasza köz (mai Thaly Kálmán u.) és Mester utca, nyugat felől pedig a későbbi Tanító és Zúgó utcák vonala zárta be a házastelkeket és kerteket. Az új központ kialakulásának időszakát zárta le a ferencesek kolostorának építése. Megjelenésük - mint a domonkosoké - a mezővárosi fejlődés bizonyítéka. Az alapítást megörökítő újkori kézirat nyomán Bunyitaytól kezdve 1312-ben adják meg a kolostor létesítésének évét, és Péter fia Jakabot tartják alapítónak, Károly Róbert jóváhagyásával egy elhagyott és romos egyházat adott a ferenceseknek. A kolostor kápolnájának, mint későbbi adatokból tudjuk, a Boldogságos Szűz volt a patrónája. A kutatás nem vette figyelembe Karácsonyi János megállapítását, mely az évszámot hibásnak tartja. Szerinte egy X-et kihagytak a kéziratban, így az alapítás éve 1322. Valóban, a Karácsonyi által közölt és 1316-ra keltezett ferences kolostorjegyzék még nem sorolja a debreceni kolostort. Abban már Bunyitaynak is igaza volt, hogy nem lehet egyértelműen Péter fia Jakabra gondolni, az alapító lehet Dózsa fia Jakab is. Hiszen a forrás csak egy Jakab vitézt (miles Jacobus) nevez meg. Zoltai, aki az 1312. évi alapítási évből indult el, még azt az 78 Zichy okmánytár I. k. 130-131. - Monumenta Vaticana Hungáriáé. I. m. l/l. k. 43., 57., 65., 73., 80., 86. 79 Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. Bp., 1977. 37., Zoltai L. I. m. 14-15. - Balogh I. Debrecen, I. m. 10. C^ 79