Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - A falutól a mezővárosig

remtésének szükségességével. Ennek tervszerű kialakításában a Debreceni család mindegyik tagjának része volt Rophoin bántól Péter fia Jakabig. A kutatás Zoltaitól kezdve egyetért abban, hogy XIII. századi falvak, szerintünk falurészek (Debrecen, Szentlászlófalva és Mesterfalva) összeépülésének befejeződését a Szent András-templom építéséhez, ettől délre a piactér kialakításához, a földesúri kúria továbbépítéséhez, megerősítéséhez kell kapcsolnunk. Feltételeztük, hogy a birtokos család kezdetben szerény lakhelye már Rophoin korában is ott állott a mai Kálvin tér-Csapó utca-Vár utca által határolt terület délkeleti részében. Az 1981. évi ásatás bizonyította, hogy a Szent András-templom előzményeként egy egyenes szentélyzáródású kis egyház állott itt az 1280-as években. A hozzá tartozó körítőfal egy részét is sikerült fellelni. A plébánia háza a Hatvan utca 1. sz. ház helyén volt. Tudott, hogy az 1802. évi nagy tűz után lebontott templom csak külső falaiban utalt az eredeti állapotra. A gótikus templom már 1564 őszén pusztító tűzvész martaléka lett. Romosán állott 1626-ig. Ekkor két év alatt Bethlen Gábor jelentős anyagi támogatásából építették újjá. De nem lehetett a korábbi gótikus szerkezetet helyreállítani. A faragott kőoszlopok helyett hat pár tégla pillér tartotta a gerenda síkmennyezetet. Az András-templom már a XV. században meglevő körítőfalának délnyugati sarkába beépített s 1802-ben ugyancsak megégett harangtoronyról - a Verestorony - tudjuk, hogy 1640-42-ben építették az I. Rákóczi György adományozta nagy harang részére.

70 Mi az, amit vitathatatlanul tudunk a gótikus Szent András-templomról? Első ízben XXII. János pápa 1326. október 21-én kelt oklevele említi. Ivánka váradi püspök ezt megelőzően a pápánál emelt panaszt, mivel domonkos szerzetbeliek a templomot világi hatalom támogatásával erőszakkal elfoglalták. A plébániát illető jogokat gyakorolták, és még új védőszentet is adtak a templomnak, Szűz Máriáról elnevezve. A pápa megerősítette, hogy a Szent András-egyház mindig plébániatemplom volt. Ivánka elődje, Imre püspök építtette és szentelte fel, jövedelme a püspöki asztalt szolgálta. A pápa elrendelte, hogy az esztergomi érsek, a veszprémi és győri püspökök helyezzék vissza jogaiba a váradi püspököt.

71 A templomot a domonkosok vissza is adták, és jelenlétükről nincs is több adat. A Szent András-templom építési idejét - egyben az új faluközpont kialakítását hosszú ideig erre az oklevélre alapozták. Imre püspök ugyanis 1297-1317 között állt a váradi egyházmegye élén. A kérdéssel foglalkozók viszont a templom tényleges építtetőit a Debreceni családban, a kegyurakban látják. Szűcs István örökítette át azt a helyi hagyományt, hogy az egyházat Dózsa apja, András comes építtette és helyezte védőszentje patronátussága alá. Zoltai az 1290-es évekre helyezi az 70 Módy György 11. sz. jegyzetben hivatkozott tanulmánya. - A Szent András templom rekonstrukciójára Zoltai L. Települések... i. m. 21-24. -Az András templomra és a Verestoronyra Balogh István: A debreceni Nagytemplom. Bp., 1962. 5-12. 71 Theiner, Augustinus: Vetera monumenta historica sacram illustrantia... I—II. Romae. 18591860.

1. k. 507. 76 py