Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - V. Muzeológia - Zoltai Lajos, a muzeológus

rövid idő alatt kiképezze magát a megszerezhető szakkönyvekből elsőrendben is a régészetben. Zoltai Lajos muzeológussá válása - mégpedig kora színvonalát figyelembe véve nem is akármilyenné - az 1902 és 2905 közötti időszakra esik. 1906-ban még levéltárosi állása fenntartásával tiszteletdíjas múzeumőr lett. Délutánjait a múzeumi munkának szánja és kialakul benne a gyűjtemény továbbfejlesztésének terve. Az előző évben 1905-ben a városi múzeum első régészeti feltárásait ő vezette Péter Gábor, az amatőr régész közreműködésével Ohat-Telekházán, a hortobágyi Bivalyhalmon és a halápi Teleken. Az ásatások eredményeiről előzetes tudományos feldolgozásnak is beillő részletes jelentést terjesztett be a Közgyűjtemények Országos Felügyelőségének. A megbízható leírások, melyeket saját kezű rajzaival és térképeivel illusztrált, felhívták a szakterület illetékeseinek figyelmét Zoltaira a fővárosban is. Ne feledjük, hogy ebben az időben a vidéki muzeológia többnyire amatőrök, a jobbik esetben autodidakták tárgyszeretetére és lelkesedésére volt bízva. A korábban a múlt írásos emlékei között élő levéltáros-történetíró hihetetlen érzékkel nyúlt a letűnt századok és évezredek tárgyi hagyatékához is. A város történeti határában többek között Pallagpusztán, valamint Egyeken és Hajdúsámsonban 1906-ban is több ásatást végzett Zoltai Lajos. Amellett, hogy néhány év alatt vérbeli archeológus lett, országosan is elsők között volt - mai terminológiával kifejezve - az újkori történeti és irodalmi muzeológia megalapozásában. Ezt külön is hangsúlyoznunk kell, hiszen az ő korában az érdeklődő közvélemény, de a szakemberek többsége szemében is a múzeum elsősorban a régiségek és értékes ritkaságok gyűjtő- és bemutatóhelye volt. 1913-ban Zoltai a Csokonai Színház könyv- és irattárából válogatta ki az értékeket, majd felleltározta és rendre megszerezte a múzeum részére a városi hivatalokban levő több mint 700 műtárgyértékű bútort, festményt, iparművészeti tárgyat és szobrot. Ő indította el a híres debreceni kismesterségek anyagának begyűjtését, valamint a városban egykor működött céhek tárgyi és írásos emlékeinek megszerzését. A debreceni népélet körében végzett gyűjtéseiről és megyei gyűjtőútjairól Gunda Béla professzor szólt. Zoltai Lajos amellett, hogy 1907-től 15 éven át egymaga irányította a városi múzeum ásatásait és több éven keresztül a néprajzi gyűjtőmunkát is, rendszeresen tovább képezte magát. 1907-ben a Magyar Nemzeti Múzeum nagyjelentőségű tószegi ásatásán vett részt. Itt nemcsak megfigyelő, de korábbi s csupán kétéves saját tapasztalatai alapján értékes segítőtárs is a tószegi statigráfia meghatározásában is. 1908-ban részt vett a Közgyűjtemények Felügyelősége II. régészeti tanfolyamán Kolozsvárott, ahol kora legkiválóbb régészei tartottak előadásokat. A városi múzeum Zoltai Lajos által vezetett ásatásai, leletmentései közül kiemelkednek a parlagi, zárni monostori, gúti Árpád-kori templomhelyek feltárásai. Az országban először kezdeményezte a halomkutatást, amikor elkezdte a hortobágyi halmok régészeti feltárását. A sárrétudvari Balázshalmon végzett ásatása elsők között juttatta el Zoltai Lajost az ún. okkersíros kultúra magyarországi 654 C^