Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - V. Muzeológia - Zoltai Lajos, a muzeológus

oltai Lajos, a muzeológus Tisztelt Emlékülés! Az előttem szólók méltatták a történész és az etnográfus Zoltai Lajos munkásságát. Megvilágították, hogy kutatásainak eredményeit helytörténetírásunk és néprajztudományunk igen sok területen mind a mai napig sem múlta felül és azok a további kutatás szempontjából nélkülözhetetlenek. Míg Zoltai történetírói munkássága közel másfél évtizedes levéltárosi működéséből bontakozott ki, néprajzi gyűjtéseit és feldolgozásait már mint a Városi Múzeum megalapozásának és állandó fejlesztésének odaadó munkása végezte. Ha Zoltai Lajosra, a muzeológusra emlékezünk, akkor elsőnek is régészeti tevékenységéről kell szólnunk. Még mint hivatásos újságíró az 1890-es években a Debreceni Ellenőrben írt cikkével a városi múzeumi gondolat egyik úttörője volt. Ekkor még maga sem gondolt arra, hogy majd közel negyedszázadon át a megvalósuló debreceni múzeumot szolgálja. Zoltai az archeológiával is mint riporter került először kapcsolatba. Amikor 1897 őszén Löfkovits Artúr debreceni magángyűjtő a Magyar Nemzeti Múzeum engedélyével Kába határában népvándorláskori sírokat tárt fel Zoltai Lajos részletes, színes helyszíni beszámolót írt az ásatásról a Debreceni Ellenőr hasábjain. A régészet iránti érdeklődését példázza a szintén 1897-ben megjelent cikke a bakonszegi határban talált népvándorláskori sírokról. Ebben a cikkben szenvedélyes lokálpatriotizmussal követeli a debreceni múzeum mielőbbi megszervezését, hiszen Nyíregyháza, Nagyvárad, sőt a kis Tiszafüred is ezen a téren már megelőzte Debrecent. Amikor 1902 őszén Löfkovits Artúr közel két és fél ezer iparművészeti, régészeti, numizmatikai, néprajzi és képzőművészeti tárgyból álló gyűjteményét felajánlotta a városnak egy létesítendő múzeum alapjául, Zoltai Lajos, a levéltáros, már jelentős eredményeket mutatott fel a helytörténetírás területén. így szinte magától értetődő, hogy a városi tanács által életre hívott ad hoc múzeumi bizottság jegyzője és legeredményesebben tevékenykedő tagja Zoltai Lajos lett. Munkája itt kezdetben elsősorban szervező, tájékoztató és adminisztratív jellegű volt. Az 1905-ben a Hatvan utcai Csokonai házban megnyitott múzeum anyagának csoportosításában és első kiállítása berendezésében még nem vett részt. A múlt emlékei iránt érzett határtalan szeretete viszont arra sarkallta, hogy eredményesen és 3 r% 653