Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - A helytörténetírás hitelességéért II.

Bihardancsháza: Nincs a váradi püspöki tizedjegyzékben. - Első említése: 1384. - Névadójaként felvethető még a XIII. század elején élt Zovárd nembeli Tancs, az 1283-ban említett Tancskereki (de 1480: Dancskereki!) alapítója is. 1513-ban részeit Bajoni János zálogba veszi Széki Lászlótól, de ezeket 1525-ben Bajoni Benedek Miklósy Ferencnek adja. - 1561-ben (nem 1461!) a Bajoniak mellett, még két földesura van, 1572-ben Bajoni Zsófiáé (a 610. oldalhoz). Biharnagybajom: első említése nem 1216-1235 között, hanem egy 1215. évi pereset. Ami az avar várat, Baján kagánt mint névadót, vagy Huhot vitéz birtokosságát illeti, egészében hiteltelen. - 1215: a Békés megyei Bajon szabad birtokosai pereskedtek a „másik Bajonban" élő bihari várnépek és rabéi nemesek ellen. Ez a „másik Bajon" soha nem volt „várispánság széke". Az 1215. évi birtokosokat nem lehet feltétlenül a magukat a faluról nevezett Sártványvecse nembeli Bajoni családhoz kapcsolni. Ők korábban a Borsi ággal, 1320 tájától egyedül birtokosok. 1351-től részei 1449-ig a váradi püspökségé. - A Bajoniak kúriájából épült ki 1540-1550 között a bajoni vár, egy nagy uradalom központja. 1552: mezőváros, évi egy országos vásárral. A Bajoniak 1566-ban fiágon kihaltak. János Zsigmond nem adta az uradalmat Csukath Péternek, csak várnagyként ültette be a várba! A később fiúsított Bajoni Zsófia a földesúrnő, 1601 körüli haláláig. Bihartorda: első említése a Váradi Regestrumban 1221. évi. Ezt az adatot nehéz elválasztani az ugyanazon évi, de a Csökmő melletti Torda adatától. - Lehet, hogy ezt lakták bihari várjobbágyok, később jómódú köznemesek. Közülük a XV. században a Tordai család kisebb uradalmat szerzett, melyre 1452-ben pallosjogot nyert. A középkor nagy részében Szabolcs vármegyéhez számított falu a Bakonszeghez tartozó Sebes tanya környékén volt (a 616. oldalhoz). Bocskaikert: minden, a „Szabolcs megyei erdő"-re, majd „birtok"-ra vonatkozó adat hamis és téves. A „Dózsa család" (ilyen nem volt, csak Debreceni család!) a XV. században nem birtokolhatta, mert 1404-ben kihalt! - A mai Bocskaikerthez tartozó Monostordűlő a Gutkeled nembeliek 1308-ban említett Szólátmonostora falujának emlékét őrzi (a 618. oldalhoz). Csökmő: Királyi birtok lehetett. - 1219-ben pereskedők bírája a falu birtokosa, a francia származású Smaragd nemzetségből való Smaracus pozsonyi ispán. 1256: Smaragdus ispán Körös menti földjeit a zsámbéki monostorra hagyta. - A váradi püspöki tizedjegyzékben a bihari Csokmó (Terebes és Bélmező között) szerepel! 1330 k.: Smaragd nembeli Sumracus fiaié, később az Atyai Szár, Maróti és Vér családoké. - Részei a XV. század végén a Csákyak körösszegi uradalmának tartozéka, átkerül Bihar megyébe. - A Zoárdfiak és Dengelegiek Terebes melletti faluban birtokosok! - 1520-ban vámos hely (a 624. oldalhoz). Darvas: 1332. évi említésekor megtudjuk, hogy 1269-ben a Moróczi család a Kecsetiektől vette meg egy részét, 1310-ben a másik részét. 1350 után a körösszegi váruradalomba került, ez 1394-től Losonczi Istváné. - Halála után 1396: a CsáCS 589