Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - A helytörténetírás hitelességéért II.

kyaké. A Kecsetiek eredménytelenül perelték vissza. - 1552: Csákyak melletti birtokos 5 jobbágyportával Börtő Bertalan (nem Bérlő!) (a 629. oldalhoz). Ebes: a „szászmonostori apátság" helyesen százdi apátság, de az 1067. évi adat és a Váradi Regestrum adata nem ide vonatkozik. - Első említése: 1334. a pápai tizedjegyzékben. Királyi vagy várbirtok lehetett, a tatárjárás után helyi birtokos családé. - 1989-ben feltárták a XIII. század elején épült félköríves, majd egyenes szentélyzáródásúra, északi sekrestyével átépített egyházának alapjait.

6 - Az 1390-es évektől a Szepesi családé, részei vannak a Pércsieknek. - 1452: debreceni polgárokat illető részről van adat. - 1518: a Szepesiek részeket adnak zálogba a Bajoniaknak (a 632. oldalhoz). Egyek: 1296: Egyek-i János fia Mihályé. - A helynév „Edekon vagy Edék" hun követhez kapcsolása feltételesen is téves. - 1324: Mihály fia Ornoldus az Ohat-i nevet veszi fel, ezután az Egyeki, Ohati és Pércsi családoké. 1332: pápai tizedjegyzék és 1334. évi oklevél: egyháza Szent István tiszteletére szentelt. - 1447: Ohati János halála után részei az Agárdiaké és Guti Ország Györgyé. - 1454: részei zálogjogon, majd cserével a Bajoniaké. - 1470 után: részei a Zelena családé. - 1486: eladták a Nagylucsei Dócziaknak, tőlük 1492: a révvel együtt az egri káptalané, másik része a Bajoniaké (a 637. oldalhoz).

7 Esztár: 1215 a Váradi Regestrumban, birtokosa Hontpázmány nembeli Mihály. Fia Szalók, a Sztári <-> Esztári, Czibak. Battyáni családok őse. - 1300 k.: a király megerősíti a korábban elnyert vámszedési jogot a Berettyón. - 1332-35: papja fizeti a pápai tizedet. 1341: egyháza Szent Egyed tiszteletére volt szentelve. - Legnagyobb része a XVI. századig a Sztáriaké. 1453: várkastélyukat említik. - 1526 után: Esztáriaké. Toldiaké, Tétieké (a 641. oldalhoz). Földes: első említése nem 119$. de 1215 a Váradi Regestrumban. - A Földesi és Földesi Nagy és más családoké 1465-ig. Ekkor részeit a Bajoniak, Sztáriak, Parlagiak kapják meg. - 1549: 36 egytelkes nemest írnak össze (a 645. oldalhoz). Fúrta: korai megtelepedését három X-XII. századi régészeti lelőhely bizonyítja. Valószínűleg a tatárjárás előtt is, de utána bizonyosan a váradi püspökségé, csak 1335 után kezdett benépesedni. - A XV. században bizonyítottan néptartó falu (a 650. oldalhoz). Fülöp: A középkorban Szatmár megyéhez is tartozott. Első említése: 1325, a Balogsemjén nem Kállai ágának birtoka. - A XIV. század elején épült templomának alapjait a Brumi-tanya lelőhelyen 1952-ben feltárták. - Elnéptelenedése 1476 előtt elkezdődött (a 654. oldalhoz). 6 M. Nepper Ibolya ásatására lásd M. Nepper Ibolya-Sz. Máthé Márta: A Hajdú-Bihar megyei Múzeumok régészeti tevékenysége 1986-91. = A Déri Múzeum Évkönyve 1991. (Szerk. Gazda László-Módy György, Debrecen. 1993.) 126-129. 7 Módy György: Egyek a török hódoltság koráig. = A Hajdúsági Múzeum Évkönyve IV. (Szerk. Nyakas Miklós), Hajdúböszörmény, 1980.) 179-195. 590 fo