Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - A helytörténetírás hitelességéért II.

Polgár: Népszerű könyvben nem szabad írni vitatott kérdésekről. Nem lehet fantáziálni Tas, Töhötöm és Szabolcs vezérek szállásterületéből „kialakított" Szabolcs vár megyéjéről! - Királyi vagy várbirtok lehetett, 1229. évi adat nem szól „katonai" szolgálatot ellátó népeiről. - Nem maradt néptelen a tatárjárás után, 1284: IV. László oklevelet adott itt ki, 1292-től az Aba nembeli Debrőieké, majd rokon családé, 1343-tól egy része az egri káptalané. - A XV. században egy ideig puszta. 1465-től a Hunyadiak debreceni uradalmának tartozéka, 1493-tól Bakócz egri püspöké, 1501-től adományából az egri káptalané (az 548. oldalhoz). Püspökladány: kései, 1351. évi említése ellenére bizonyos, hogy az előző században is a Sártványvecse nemzetségbelieké. 1351: a Bajoni-ak zálogolják a váradi püspöknek. A „Váradi Konvent" helyesen váradi káptalan. - 1390: megosztják a rokon Bajoniak és Egyekiek. - A XV. század végétől a püspökség is birtokos, ezért 1 543-tól a neve Püspökladány (az 559. oldalhoz). Téglás: első előfordulása nem 1312, hanem 1332 a pápai tizedjegyzékekben. Bizonyára korai Gutkeled birtok. Tőlük szereztek részt 1338 előtt Debreceni Dózsa fiai, majd 1347-ben megvették a falut. A debreceni uradalomé a XV. század végéig, de részei más földesuraké. Vámoshely volt. 1509-1531 között is az uradalom tartozéka. - Az Angolkertben feltárt XII. század végi templom Szentlélek falué volt (az 576. oldalhoz). Bakonszeg: első említése nem 1438, hanem 1434. - Keletkezésére a hiteltelen „helyi mondát" felesleges volt leírni. - Bizonyítottan a Zovárd nemzetség Árpádkori Aka faluja az előzménye. Bakonszeg az ebből a nemből eredt Izsákai családé, de 1435-től részei a rokon Bessenyeieké néhány évtizedig. A falu az Izsákaiak zsákai várának tartozéka, a család kihalása után, 1589 táján a váruradalomban Ghyczy Péteré lett (az 598. oldalhoz). Berekböszörmény: az 1291-94 közötti említése ellenére régi falu. A mohamedán böszörmények Kálmán király alatti széttelepítése idejéből nevezték el. 1390: Böszörmény és Kisböszörmény (nyilván ez Berek) a körösszegi váruradalomban Losonci István báné. Halála után 1396: az uradalomban Berekböszörmény és Nagyböszörmény a Csákyaké. Vámoshely, 1421-től mezőváros. Mindenszentek tiszteletére a XIII. században állított temploma falaival épült 1824-29 között a műemlék református templom. 1997-98. évi renoválása során régészeti kutatás feltárta a sokszögzáródású szentély alapjait, két pasztofóriumot és a hajó eredeti kora gótikus nyugati kapuját. A templom építését megelőző XI-XII. századi körtemplom (rotunda) alapjainak nagy része az északi főfal mellett lett feltárva. A megye egyik legjelentősebb műemléke (a 608. oldalhoz).

5 5 M. Nepper Ibolya: Jelentés a berekböszörményi ref. templomnál 1997. évben végzett kutatásról. Uő.: Jelentés az 1998. évi kutatásról. A debreceni Déri Múzeum Régészeti Gyűjteménye Adattára: 400-98. 588 ^