Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - A helytörténetírás hitelességéért II.

kérdésekkel foglalkozó, rövid közleményeket, és csak szakkutató számára historiográfiai szempontból fontos meghaladott munkákat. * Lássunk néhány tisztázandó kérdést. Debrecen nem „közel hat és félévszázados". Az 1235. évi adattól is több mint 750 éves, de a település a XII. század közepén már élt. A szűk határú falu fejlődését az 1320-as években kerekedéssel és iparűzéssel is foglalkozó lakosai indították el. XIII. század végi adat szól értékes árukkal kereskedő jobbágyairól. Említeni kellett volna a „Debrecen bíráinak, esküdtjeinek, hospeseinek és kereskedőinek" rendelkező 1332. évi királyi oklevelet. Enyingi Török János földesúr a vargák neki 1555-ben bemutatott kétszáz éves privilégiumát erősítette meg. A régen munkálkodó posztócsapóknak 1395-ben adtak privilégiumot a földesurak. Ez az ismert legrégibb magyarországi mezővárosi céhlevél. 1370 előtti ipari-kereskedelmi fejlődés alapozta meg a XV. századi fellendülést. Az extenzív állattartásra alkalmas pusztabirtokok túlnyomó részét csak másfél évszázaddal később vették zálogba. Ezeket a 24-25. vagy a 237. oldalon említeni kellett volna. Téves a Dózsákról írni. Ez ugyanis a Debreceni család kiemelkedő életpályát befutott tagjának személyneve. A kereskedésből szerzett jövedelem XV. század második fele előtti földvásárlásra fordításáról írni igazolhatatlan és történelmietlen. Ez jóval később lesz jellemző. Egy szó sincs az országos vásárok XV-XV1. századi jelentőségéről, és hogy a mezőváros 1340 után hatalmas uradalom igazgatási központja. Balmazújváros: nem Árpád-kori falvakra utalnak a Bakóc, Darássá helynevek. Cuca Nagyhegyes határában, Hort Ohattól keletre keresendő. Határának ma csak déli része Balmazújvárosé. Balmaz nem „bizonytalan helyű". Az 1220-as évekbeli egyenes szentélyzáródású templomának alapjait Zoltai 1905-ben ásta ki a Bivalyhalmon. Himes királyi birtok volt, majd Gutkeled nembeli megadományozottaké. Berettyóújfalu: első említése nem 1285. hanem a váradi püspöki tizedjegyzék (1291-94). Érpályihoz tartozott Szentkozmadamján, Kengyel, feltehetően Mácsó és Dusnok is (a 359. oldalhoz). A Herpály-torony nevet nem használták. A monostor építése: 1180-1220 között. - A műemlék református templom késő gótikus falakra épült (a 365. oldalhoz). - A kolostortól keletre feltártuk 1980-ban Herpály XII. század eleji parochiális egyháza alapjait, műemléki bemutatásra felfalaztuk.

3 Derecske: a Déri Múzeumban gepida-avarkori sírleletek vannak és X-XI. századi honfoglaló leletek is. A Váradi Regestrum és a püspöki tizedjegyzék nem azonos! - A debreceni uradalomé 1440-ig, része ezután a váradi püspökségé. Ezek 1449-től a Bajoni családé, akik nem „Zsákán honosak". A debreceni urada3 Berettyóújfalu története, i. m. 90., III., 137. - Módy György: Árpád-kori falusi templomépítészet Hajdú-Biharban. In: Építészet az Alföldön. Az Arany János Múzeum Közleményei VI. (Szerk. Nóvák László-Selmeczi László. Nagykó'rös. 1989.) 50-51. 586 ?J