Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - A helytörténetírás hitelességéért II.

lom 1520 előtt veszítette el részét. 1552. évi birtokos családok: Bajoni (n-nel!), Fekete, (gersei) Pető, Drághy. - Ide nem telepített Bocskai hajdúkat (a 388. oldalhoz). Hajdúböszörmény: 1411-től Lazarevics István, majd Brankovics a földesúr, a Báthoriak előtt pedig a Parlagiak és Zelemériek. Nem az egész telepüdés neve volt Rác Böszörmény (a 404. oldalhoz). 1540-ben és 1589-ben is Magyar Böszörmény és Rác Böszörmény külön falvak.

4 Hajdúdorog: első említése 1312, az 1301. évi Doroch falu Beregdaróc. - 1338-ban is Dorogegyháza, ekkor kezdett újranépesedni (a 431. oldalhoz). Hajdúhadház: A Gutkeled nemzetségé a XII. században Csehivei és a későbbi Doroglesivel. Demeter-t Örsúr nembeliektől szerezték meg. Az Árpád-kori Poroszló elnéptelenedett, 1382 után a Bátoriaké, de a debreceni uradalomba, majd a polgárok használatába került (a 447. oldalhoz). Hajdúnánás: a hunok nem a IV. század végén, hanem a 420-as években, az avarok 567 őszén jöttek be. - A IX. században semmilyen „Bolgár-Szerb állam" nem alakult. - Nem 1301-ben, hanem 1361-ben írták néptelennek. - Nem 1421-ben, hanem 1411-ben és Lazarevics István kapta meg. - Tedej: első említése 1219 a Váradi Regestrumban (a 462. oldalhoz). Hajdúszoboszló: „Ethellaká"-nak semmi köze Etele <-> Attila nagyfejedelemhez. - Szoboszló neve szláv eredetű személynévből származik, de ez sem névadója sem XI. századi lakosai etnikumára nem utal. Nem hívták az egész települést, különösen nem „korai" időkben Pusztafalunak. - 1214-beli említés nem szól egyházáról. - Dózsa 1317 körül kapta meg, 1355-ben már nem élt (a 483. oldalhoz). Léta: első említés 1291-1294 között nem a Váradi Regestrumban, hanem a püspöki tizedjegyzékben. - 1363: először nevezik Nagylétának. Vértes: első említése nem 1435, hanem a pápai tizedjegyzékek (1332-37). - Az Ákos nembeli álmosdi Csire és Pocsaji családok faluja (az 503. oldalhoz). Nádudvar: első említés 1213, kolozsi várnépek lakják. - 1390-ben az egyik helyi birtokos család eladta egyharmadát a Parlagi-aknak, másik része a Mizséteiektől leányágon a petri Ders családra szállt. A. „Lelessi convent" helyesen leleszi konvent (az 519. oldalhoz). Nyíradony: Régen nem Guth-ot, hanem Gut-ot írunk. - Nem a „letelepedett lakosság", hanem a Gutkeled nemzetség ismeretlen tagjai építtették a monostort nemzetségi temetkező helynek is. A falu XII. század eleji templomának alapjait 1936-ban Kiss Lajos tárta fel. - A XIV. században a Bátoriaké, Szakolyiaké, Zelemérieké (az 535. oldalhoz). - A guti templomrom nem XV. századi. Az 1220-as években épült, a század végén bővítették (az 539. oldalhoz). Módy György: Adatok Böszörmény és környéke XVI. századi demográfiájához és birtoklástörténetéhez. = A Hajdúsági Múzeum Évkönyve IV. (Szerk. Nyakas Miklós. Hajdúböszörmény. 1980.) 174-75. f^ 587