Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Sámson története a XVI. század közepéig

létében nem esett szó Telegdi Miklósról és a Szepesi testvérekről. A visszaváltás ügye húzódott és 1469 január végén a váradi káptalannál személyesen megjelent Szakolyi Miklós fiaival Miklóssal és Jánossal és Mátyás királyt tilalmazták ezeknek a részbirto­koknak az eladományozásától. Szakolyi Miklós és Miklós fia ezután július 4-én a fe­hérvári keresztes konvent eló'tt újból tilalmazták a királyt és édesanyját ezek elvételé­től, használatától, eladományozásától. 109 Véletlen egybeesés, hogy ugyanezen a napon parancsolta meg az országbíró a leleszi konventnek, vizsgálja ki albisi Zólyomi János, Dávid és Tamás panaszát. Parlagi Pál és Szakolyi Miklós jobbágyaikkal panaszosok sámsoni jobbágyait ok nél­kül megtámadták, kegyetlenül megverték és megsebesítették. Emellett a Zólyomiak Darázstelek nevű birtokát erőszakkal elfoglalták. 110 Parlag falu szomszédos volt Sámsonnal, de az oklevélből nem tűnik ki, hogy Szakolyi Miklósnak a hatalmasko­dásban részt vett jobbágyai az ő sámsoni részbirtokáról valók voltak. Országh Mihály nádor 1472 őszén a Mátyás király által Szakolyi Miklós ellen a kilenc falu - köztük Sámson - részeiért indított pert megszűntette, mert az alperes nem volt törvényesen idézve. Az oklevél feltűntette, hogy ezek Szepesi István négy fiánál és Szapolyai Imrénél vannak zálogban. De a per a Szakolyiak, Szepesiek és Szapolyaiak ellen ebben az évben is tovább folyt. 111 Ezért nem tudjuk pontos okát adni, hogy 1475 tavaszán Mátyás király parancsára a leleszi konvent Szakolyi Mik­lóst az öt szabolcsi és a három bihari falu - köztük Sámson - részeibe az érdekelt szomszédok jelenlétében ellentmondás nélkül beiktatta. 112 Szilágyi Erzsébet 1476-ban a Tornai családnál maradt részeket visszaváltotta és ezidő tájt a Szakolyi Miklós-féle részeket is birtokba vette. Kitűnik ez a szentjogi konvent 1479. július 28-án kelt jelentéséből. Az ügy tulajdonképpen a Rakamazi család által erőszakosan elfoglalt Miske Szabolcs megyei falura vonatkozik, mely a Szakolyiak birtoka volt. Az oklevélben viszont a panaszosok kitértek a korábban visszaváltás miatt perelt részbirtokokra, így a sámsoni részekre is. 113 Szilágyi Erzsé­bet 1484 őszén meghalt, a Mátyás király által is megerősített végrendelete szerint örököse unokája Corvin János herceg. így a még mindig hatalmas debreceni urada­lom földesura is ő lett. A Szakolyi család azonban elérte, hogy Mátyás király 1487 júniusában a leleszi konventtel Szakolyi Miklós fiait Albertet és Andrást a család ősi és szerzett birtokai két részébe beiktatta. Albert és András özvegyei és gyerme­keik valamint Szakolyi János viszont 1498-ban nem engedték meg, hogy idősebb Sza­kolyi Miklós Telegdi Klárától született leányának Borbálának a fiát Bátori Lászlót be­Zichy-család okmánytára, i. m. XI. 2. 37-38. 110 HBML. XV. Oklevélmásolatok. 236. - 1469. július 4. Buda. A panaszok között szerepel az er­dők pusztítása is. 111 Zichy-család okmánytára, i. m. XI. 110-112.- Csánki i. m. I. 535. 112 HBML. IV.A. 1021/d. 9. Kápt. 95/30.1475. március 13. Buda. Mátyás király parancslevele ­HBML. IV.A. 1021/d. 7.102.1475. április 4. Lelesz. A konvent jelentése. 1 ' Zichy-család okmánytára, i. m. XI. 251-53. 570 ^

Next

/
Thumbnails
Contents