Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Sámson története a XVI. század közepéig

iktassák nagyanyai örökségébe.

114 így a macsi, hegyesi, szoboszlói és sámsoni részek legalábbis a valamikori Telegdi-Szakolyi örökségből valók - újból vitatottá lettek. De a fent ismertetett események ideje alatt megjelent Sámsonban egy újabb birtokos család, a Parlagiak. A történet megértéséhez vissza kell ugranunk 1463-ba. Ennek az évnek február 28-án tanúsította az országbíró, hogy Szakolyi Péterrel és Miklóssal Szapolyai Imre és István négy falu - köztük Sámson - birtokrészei miatti ellentétüknek békés osztozkodással vetettek véget. Az oklevél közreadója Magyar Zsigmond jegyzetben közölte, hogy az irat sorai közt és a szélén beszúrások vannak. Ezek azt közlik, hogy Macs akkor Szakolyi Miklós kezén, Szoboszló és Hegyes néhai Szepesi László fiainál, (Hatház vagy Téglás, megjelölése kimaradt) Dobi Lászlónál, Sámson pedig Parlagi Pálnál és Györgynél volt. 1469 nyarán Parlagi Pál és Szakolyi Miklós jobbágyaikkal a Zólyomi család sámsoni jobbágyait megverették, megsebesítették, erdőket pusztítottak és a Zólyomiak Darázstelek nevű birtokrészét elfoglalták. Mivel a Parlagiaknak voltak jobbágytelkeik Sámsonban, több mint valószínű itteni jobbágyok, nem pedig Parlag falubeliek vettek részt a hatalmaskodásban. Parlagi Ferenc fia Pál Hunyadi János familiárisa volt, 1449-tól szatmári ispán, 1455-ben KözépSzolnok megyei ispán, 1456-58 között tokaji várnagy. Testvére Parlagi György Hunyadi János familiárisa, 1456-ban tokaji várnagy, 1468-ban borsodi ispán, 1469-ben diósgyőri várnagy. A Parlagi és Szakolyi családok között szoros rokoni kapcsolat volt. Parlagi Ferenc harmadik fiának, Lászlónak a felesége a korábban már többször szereplő Szakolyi Miklós és Péter testvére, Szakolyi Dorottya volt. Szakolyi Péter és Váradi Potenciána fia Albert pedig egy Parlagi Katalint vett feleségül.

115 Úgy gondoljuk, hogy az 1463. évi egyezségről szóló oklevél Sámsont illető lapszéli megjegyzése csak úgy értelmezhető, hogy a Parlagiak is földesurak lettek a Szakolyi részeken. Hiszen a Zólyomiak zavartalan birtoklására 1467-ből is van adat. 1480-ban birtokosok Sámsonban ugyanúgy, mint Vámospércsen. Sőt 1480-ban ők kapták meg a fej- és jószágvesztésre ítélt Kereki László és Köbölkuti János több megyében fekvő falvai részbirtokait.

116 A század elején már Guton részbirtokos Kállai családból származott Kálló-i Lőkös János sámsoni földesuraságára viszont eddig nem voltak adataink. A szomszédos Tamási és Bagos falvaknak a család kezén lévő részbirtokairól tudunk. 1475. március első napjaiban Szilágyi Erzsébet levélben ajánlotta fel Lőkös Jánosnak, hogy a Hunyadiak debreceni és halápi jobbágyai és Lőkös János tamási és sámsoni jobbágyai között a Somateleke nevű erdő és 114 HBML. IV.A. 1021/d. 9. Kápt. 95/8. - 1487. június 8. Buda. Mátyás király iktató parancsa. HBML. IV.A. 1021/d. 9. Kápt. 95/17. 1487. június 16. Lelesz. A konvent jelentése. - HBML. IV.A. 1021/d. 9. Kápt. 95/9. 1498. november 23. Buda. II. Ulászló iktató parancsa. - HBML. IVA. 1021/d. 9. Kápt. 95/18. A konvent jelentése. Fügedi i. m. 85,119.137,158.-Engel i. m. II. 186. - Parlagi György a köznemességből jutott a bárók közé. 1471-84 között ajtónállómester. Csánki i. m. I. 644. - Bunyitay i. m. III. 256. Kereki László és Köbölkuti János megölték rokonukat Kereki Jánost. A falujuk Kereki, a későbbi Egyházaskereki, Székelyhid mellett. C^ 5n