Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Sámson története a XVI. század közepéig

széket. De nem csitult a Szepesiekkel szembeni szembenállásuk sem, hiszen 1461 október elején Telegdi Miklós személyesen tett panaszt Mátyás király eló'tt és perbe idéztette néhai Szepesi László fiait Pétert és Demetert, a vitatott hat falubeli részek, így Sámson is, elfoglalása és használata miatt.

105 A Tornaiak viszont - István, Benedek, János, Zsófia, Hedvig és a már Báthori Istvánná Erzsébet - 1462 nyarán teljesen kiegyeztek Telegdi Miklóssal és Lászlóval. A hatházi, hosszúmacsi, szoboszlói, hegyesi, téglási és sámsoni perrel megnyert részeket a hatházi és hegyesi vámmal visszaadták nekik örökös birtokként, a korábbi perben lekötött 1000 tiszta arany forinttal.

106 Ugyanígy békésen intézték el az országbíró előtt Szapolyai Imre és István a Szakolyaiakkal Macs és Téglás falvak fele része, Hatház és Sámson részei miatti ellentétüket. Macs és Téglás egy-egy negyed része, valamint a hatházi és sámsoni birtokrészek fele-fele a Szapolyaiaké maradt, viszont a két Szakolyi viszszakapott Macson és Tégláson egy másik negyedet és a hatházi és sámsoni részek felét.

107 V. A nándorfehérvári fényes gyó'zelem után Hunyadi János 1456. augusztus 11-én halt meg a zimonyi táborban kitört pestisjárványban. Birtokait fiai és özvegye örökölték. 1458. évi királlyá választása után Mátyás lett a debreceni uradalom birtokosa, de a tényleges földesúrnő 1462-től édesanyja Szilágyi Erzsébet. A debreceni kastélyban többször és hosszan tartózkodó Szilágyi Erzsébet innen igazgatta tisztjein keresztül a nagy uradalmat. Törekedett arra is, hogy a valamikor az uradalomhoz tartozó egész és részbirtokokat, valamint pusztabirtokokat visszaszerezze. 1464 késő őszén személyesen tett panaszt az országbírónál, hogy amikor bejelentette a visszaváltás jogát Szakolyi Miklósnak, Zólyomi Dávidnak és Tamásnak, Telegdi Miklósnak, valamint Szepesi László fiainak Éliásnak az egyházjog doktorának, Péternek, Istvánnak és Demeternek a Debreceni László leányai örökségének tekintett birtokokban ülőknek, azok vonakodtak a váltság összeget átvenni és a részbirtokokat nem is adták kezébe. Az országbíró november végén az aradi káptalant bízta meg a vizsgálattal. A káptalan a december 21-én megejtett helyszíni vizsgálat alapján a panaszt jogosnak találta. Szakolyi Miklóst, Zólyomi Dávidot és Tamást Sámson nevű birtokukon megintette és a király elé perbe idézte.

108 A káptalan jelenZichy-család okmánytára, i. m. X. 172,192-93. Az 1461. november 6-án Budán kelt és 1462 január közepére szóló idézó' levélből. Zichy-család okmánytára, i. m. X. 230-32. - A négy bihari falu részei pedig az 1444-ben adott 150, majd az 1462-ben adott 350 arany forintért kerültek a Szakolyiak kezére. Zichy család okmánytára, i. m. IX. 78, 236. és X. 232. oldalakon a jegyzet. - HBML. IV.A. 1021/d. 9. Kápt. 95/28.1462. október 14. Lelesz. A konvent jelentése a beiktatásról. Zichy-család okmánytára, i. m. X. 259-260. Zichy-család okmány tára. i. m. X. 329-331. Az aradi káptalan 1465. január 13-án kelt jelentéséből. Az oklevélben tévesen Újfalu áll a bihari falvak között a Gáborjánboz tartozó Tótfalu helyett. C^ 569