Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Sámson története a XVI. század közepéig

A Debreceni László leányai valamikori örökségéért folyó perben, melyekben Sámson részeivel hét-tíz más falu részeivel együtt találkoztunk, eddig rokon családok szerepeltek. Változott a helyzet 1459-ben. Ugyanis ennek az évnek a nyarán a leleszi konvent előtt egyik oldalról Szepesi László és fia Miklós, más oldalról Szakolyi Miklós, a felesége Klára asszony és Telegdi Miklós kötöttek egyezséget. Ebből kitűnik, hogy az eredeti birtokaikon túl ezekben az évtizedekben Debrecen rovására is terjeszkedő Szepesi család királyi új adománnyal olyan részbirtokhoz is jutott öt faluban - köztük Sámson - melyek Telegdi Miklós és Szakolyiné Telegdi Klára jogos tulajdonai voltak. A pert megelőzendő egyeztek bele a Szepesiek, hogy ezeket a birtokrészeket visszaadják, a rájuk vonatkozó adomány- és kiváltságleveleket megsemmisítik. Mindkét fél vállalta egy ezer arany forint büntetés terhe alatt, hogy ha más birtokrészekből hitbér és jegyajándék iránt keresetet indítana, nem vállalná el ennek közös kifizetését. Ugyancsak kötelezték magukat arra, hogy ha kiváltásra kerülne a Dobi Lászlónál zálogban lévő téglási rész és a János váradi püspöknél zálogban lévő sámsoni rész, a zálogösszeget együttesen fogják kifizetni.

102 Korábbi adataink nem szólnak arról, hogy a Telegdiek vagy a Szakolyiak ebben a két faluban bizonyos részeket - nyilván néhány jobbágytelekről lehet szó - zálogba adták. A Csaholyi család valamikor sámsoni birtokrésze is ekkor kerül szemünk elé. Kusalyi Jakcs György és gyermekei 1459-ben pert indítottak Csaholyi János és gyermekei ellen. Ebben a Csaholyiak pervesztesek lettek fej- és jószágvesztés mellett. 1460 őszén Mátyás király Csaholyi János fiainak kérésére engedélyezte, hogy az ítélet alá eső tíz faluban lévő birtokaikra vonatkozó okleveleiket bemutassák. Minthogy a másodszori idézésre megjelent Csaholyiak ilyeneket felmutatni nem tudtak, a per alatti birtokrészekbe beiktatták a kusalyi Jakcs családot.

103 Az ún. „Debreceni-örökség"-bői a többször nyolc-tíz, máskor hat falu többek szerzési vágyát is felkeltette. 1461. áprilisában a váradi káptalannál Szakolyi Miklós és Péter személyesen jelent meg, hogy tiltakozzak Szapolyai Imre királyi kincstartót és testvérét hat falu - köztük Sámson - birtokrészeinek királyi új adományként való kérésétől és megszerzésétől. Az adományozás és beiktatás mégis megtörtént. Kitűnik ez Pálóczi László országbírónak az az év június eleji okleveléből. Eszerint előtte Szakolyi Miklós személyesen megjelent Péter testvérét is képviselve és panaszt tett a budai káptalan ellen, mert részére nem adták ki Szapolyai Imrének a fentebb tilalmazott birtokokba és még kettőbe való beiktatásáról szóló oklevelet.

104 De folytatódott a Telegdi és Szakolyi családok közötti pereskedés is. 1461 nyarán mint Telegdi Miklós és László familiárisa Bodóházi Albert személyesen jelent meg a váradi káptalannál, hogy tiltakozzon, mert Szakolyi Péter és Miklós törvénytelenül elfoglalta hat faluban - köztük Sámson - a Telegdieket illető birtokréHB ML. 1459. június 25. Lelesz. IV.A. 1021/d. 8. Kápt. 96/62. HBML. 1460. szeptember 3. Eperjes. IV.A. 1021/d. 2. Kápt. 1091 Zichy-család okmánytára, i. m. X. 142,160-61. 568 f%