Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Sámson története a XVI. század közepéig

falu a templom melletti ún. Perzselaposon és a szomszédos alacsonyabb homokháton feküdt. A határjárás az 1770-1870-es évekből ismert tájtól teljesen eltérő képet mutat. A korábbi Bellegelő itteni részét csak 1876 után törték fel földművelés alá. Korábban homokos, legeltetésre használt terület volt. Az 1347. évi határjárás szántóföldekről, erekről, mocsaras részekkel szabdalt, ligetes-erdős tájról szól, ahol a bérc-nek nevezett homokhátak és dombok közötti völgyekben vízjárások vannak. Okkal tételezzük fel, hogy Tursámson határa ugyanilyen volt. Szalóksámson helyét a mai olvasó jobban elképzelheti, ha két későbbi meghatározást is ismertetünk. Zoltai egyik összefoglaló munkájában 1936-ban így adta meg: „Az újosztású földeknek a létai út, a Gerébi-telep és a sámsoni út között lévő részét, Nagycserének nyugati szélső oldalát foglalta magába". Perzsedombját így határozta meg 1953ban Balogh István: „...a vámospércsi út északi oldalán észak-északkelet - dél-délnyugat irányú, kelet felé a Kondoros mocsaras völgyére lejtő homokbuckát Perzsedombja néven ismerik... A szántás-vetés következtében a domb északkeleti oldalát a szél teljesen elhordta és így a nyomok eltűntek".

63 Éppen 1347-ből ismerünk Tursámson történetére egy érdekes egyháztörténeti adatot. Ebben az évben Bálint fia Miklós ugocsa főesperest VI. Kelemen pápa erdélyi kanonoknak nevezte ki. Felhatalmazta, hogy több, a váradi püspökséghez tartozó plébániának jövedelméből részesüljön, így a borsi tizednegyedből húsz forintot és a tursámsoni papi javadalmat is tartsa meg.

64 XIII. századi keresztek, Hajdúsámson-Diósvári dűlő Jelentős egyházi emlék az 1940-ben Hajdúsámson-Diósvári dűlőben előkerült két kereszt. A savóskuti erdő alatti elhordott laponyag helyén az eke hozta felszínre Sándor János földjén. Az egyik feszület aranyozott vörösréz, a kereszt szára csonka, a corpus ép, h. = 10 cm, sz. = 7,3 cm. A másik, körmeneti kereszt is aranyozott vörösZoltai: Ismeretlen részletek, i. m. II. rész 102-103. - Balogh: Adatok az Alföld, i. m. 146-147. Bunyitay i. m. III. 212. 332. 556 ^