Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Sámson története a XVI. század közepéig

rézből készült, a corpus hiányzik. A kereszt ágain ékkőfoglalatok, az ékkövek hiányoznak. A nyél köpüje üres gömbbe illeszkedik, h. = 20 cm, sz. = 11,5 cm. A föld gazdájának elmondása szerint más lelet nem került elő. A kereszteket Sőregi János és Bárányné Oberschall Magda a XIII. századra keltezték.

65 Nem tudjuk megállapítani, hogy melyik falu egyházához tartoztak a keresztek. Sámson 1758. évi térképe alapján a savóskuti erdő közeli környékén Köpcs falut kell keresni. Ugyanakkor a lelőhely csak 3,5 km-re van a középkori Tursámsontól is. Láttuk, a Bigéccsel együtt az Őrsur nembeliektől 1300-ban megszerezett Köpcs még akkor is néptelen birtokként került az Egyedmonostori ág családjainak kezére. 1312-ben Tursámson tartozékai és egyiket sem írták falunak (possessio vagy villa). Az 1332-37 közötti pápai tizedjegyzékben sem találkozunk papjaikkal. Sajnos, egyetlen adatunk sincs arra, hogy Köpcs egyházas falu lett volna s arra sem, hogy elnéptelenedését mi okozta. Bigécs is 1352-ben mint terra (föld), tehát több mint valószínű, hogy néptelen birtok kerül szemünk elé. Karácsonyi szerint Diószegi Konrád 1351 körül Debreceni Jakabbal és Pállal szemben pert vesztett és ennek folytán barátságos egyezséggel Bigécs felét átadta nekik. 1352 őszén a váradi káptalan előtt viszont a Bigécs földet eredetileg birtokló Dobi Istvánt csereegyezségben Csehi birtok (terra Chehy) felével elégítették ki. Csehi sem néptartó ekkor, de az oklevélből megtudjuk, hogy valamikor vámos hely volt (... preter tributum quod in eadem olim exigebatur...) Hatház és Bigécs földmegosztását a Dobiak és a Debreceniek 1353ban elhalasztották.

66 Dobi István, aki 1347-ben tursámsoni részbirtokát adta a Debreceni családnak, 1358 tavaszán Nagy Lajos királyhoz fordult, hogy ősi birtokaira vonatkozó oklevelek hiteles átiratát adassa ki számára a váradi káptalannal, mert az ő saját okleveleit a házába törő tolvajok ellopták. A sorolt birtokok között természetesen nem találjuk Tursámsont, de szerepel többek között Hatház, Csehi, Peres, Acsád, Vid, Tamási, Bigécs, Köpcs. A király március 9-én parancsolta meg a káptalannak, hogy keressék meg a kért okleveleket.

67 A számunkra fontos Köpcs és Bigécs birtokokról nem állapítható meg, hogy néptartó falvak, mert a sorolt huszonkét birtok neve előtt öszszefoglalóan a „...literalia instrumenta super iuribus et possessionibus suis videlicet..." kifejezés áll. Holott korábbi adatainkból tudjuk, hogy ezek jórészében a Dobi családnak csak birtokrésze volt, Köpcs pedig, hasonlóan Bigécs és Csehi öt évvel korábban még „terra" azaz birtok és nem falu volt. Dobi István két fia közük Péter 1363 előtt elhalt. Dorog gyermektelen volt és Nagy Lajos király 1364-ben húgát Erzsébetet, Monaki Mihálynét fiúsította férje érdemeiért és megörökítette apja birtoDéri Múzeum Régészeti Gyűjteménye. IV. 1940. 7. és 8. számok alatt beleltározva. Sándor János ajándéka Prim István erdőőr útján. A Déri Múzeum 1939-1940. évi Évkönyve. (Szerk.: Sőregi János. Debrecen. 1941.) 105-106. Karácsonyi i. m. II. 55. Anjou-kori okmánytár, i. m. V. 619. 1352. november 6. - Anjou-kori okmánytár, i. m. VI. 65. Anjou-kori okmánytár, i. m. VII. 71-73. A káptalan június 16-án keltezett okleveléből kitűnik, hogy csak a bihari Kóly falura vonatkozó, általuk 1326. szeptember 16-án kelt oklevél átírását tudták kiadni. C^ 557