Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Sámson története a XVI. század közepéig

gyeztek, hogy egész Téglás falut és Tursámsonnak a mondott részét, mely Jakab és Pál elődeinek régóta kezén volt s most is az ő birtokukban van - nem érintve (Diószegi) Konrád és Keled ugyanott való jogát - Jakabnak és Pálnak, általuk örököseiknek átadják és ígérik, hogy azok birtokában őket megvédelmezik, Jakab és Pál pedig 50 márkát ad neki két részletben.

57 Az oklevél szövegezéséből - még ha megszokott fordulat a régi visszavonásokra és perekre való utalás - kitűnik, hogy a tursámsoni részbirtok jóval 1318 előtt került Rophoin bán kezére és Téglás miatt is folyt korábbi per. Ezt a megegyezést Téglás esetében is betartották, hiszen ugyanazon év június 14-én Szabolcs vármegye Kallóban tartott gyűlésén a szolgabírák bizonyították, hogy a hajdani Dózsa nádor fia Jakab téglási jobbágyát Jekult köteles bíróság elé állítani kallói Wasar fia László ellen, illetve esküt tenni, amint ezt procuratora János diák elvállalta. Június 30-án Kallóban tartott gyűlésén Berzéte Miklós szabolcsi ispán és a négy szolgabíró tanúsították, hogy Jakab a bíróság elé hozta Jekult, de egyben felmutatta Nagy Lajos király oklevelét, melyben Jakabot és összes jobbágyát kivette az ország minden bíróságának hatásköre alól.

58 ígértük, hogy visszatérünk annak idején a másik Sámson falu történetére, Szalóksámson birtokosaira. 1335 őszén szerepelt Szalók comes unokája Sámson-i Mihály fia Péter, aki 1337 táján Szalóksámson birtokosa lehetett. Mihály 1308-ban szerezte vissza a Szabolcs és Szatmár megyék határán fekvő dobosi uradalomnak idegen kézre került részét. Fia Péter pedig az uradalomnak azt a részét kívánta viszszaváltani, melyet a nemzetség Battyáni-Czibak ágának Petri alága adott el Ujfalu-i Gábor fia Lukácsnak 1343 előtt. Ebben az évben tiltakozott is az ellen, hogy Lukács a dobosi uradalmat elfoglalta. 1346-ban Battyáni Péter zálogként vette át Petri Lőrinctől az utóbbit illető negyed részt a dobosi jószágból.

59 A dobosi uradalomból megszerezni kívánt részt végül is Battyáni Péter úgy kapta meg Ujfalusi Lukács mestertől, hogy annak dobosi részéért cserébe adta a Szabolcs megyei Tét és a Bihar megyei Szalóksámson falvakat. Az egri káptalan 1347. május 9-i oklevele szerint (Zsámboki) Gilét fia Miklós nádor kérésére a káptalan két tagja és a két nádori ember megjárták Tét, Szalóksámson szabolcsi illetve bihari falvak haZichy család okmánytára, i. m. II. 229-231. - Már Téglással egyidőben, talán előbb, megszerezték a Téglás és Böszörmény, valamint Vid közötti Cégény falut. 1335. május 6-án Kallóban a szabolcsi megyegyűlésen a négy szolgabíró előtt Bót-i András tiltakozást jelentett be, mert Debreceni Jakab és Pál mesterek Pál nevű cégényi szolgája András szerviensét Pált megsebesítette és Györkkereki birtokáról elvitte. Kállay-család levéltára, i. m. 1.104. a 464. regeszta. Az oklevél közlője a falut tévesen a Szatmár megyei Cégény-Cégénydányáddal azonosította. Kállay család levéltára, i. m. I. 203. a 886. sz. regeszta, és 204. a 892. sz. regeszta. Karácsonyi i. m. II. 222, 237. - Károlyi család oklevéltára. i. m. 1.160. - Hontpázmány nembeli Petri alágból származó Ujfalu-i Majos fia Mihályt 1330-ban Miskolc nembeli Tokaj-i (Borsod vm.) Gábor fia Lukács testvérének fogadta, összes birtokaikon közös tulajdonnal. Lukács mestert 1342-ben Ujfalu-inak nevezik. Györffy: Az Árpád-kori Magyarország, i. m. I. 812-13. Anjou-kori okmánytár, i. m. IV. 261. 554 ^