Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Angol utazó-diplomata 1849–50 telén Magyarországon

Debreceni családok ezreinek ölték meg vagy sebesítették meg hozzátartozóit és bármilyen nagymértékű volt a túlzó-magyar eltévelyedés, ami összeegyeztethetetlen a törvény általánosan elismert alapelveivel vagy a polgári szabadság igazi és törvényes felfogásával, állandóan arra kellett emlékezzek a legfájdalmasabb módon, hogy milyen kis számú személy volt tudatosan felelős a mérhetetlen szenvedéseikért. A város főügyésze által adott vacsorán találkoztam a helység főorvosával Doktor K...-val. Két fivére szolgált az osztrák hadseregben s kitüntette magát Radetzky alatt az első hadjáratban. A következő évben az egyik testvér Itáliában maradt, a másik lett K... tábornok a magyar hadseregben. Janus templomának ajtaja bezárult. Az Itáliában maradt tiszt megkapja az előléptetését és K... tábornok áttér muzulmánnak."

23 A következő „Debrecziniana" címet viselő fejezetben újból a magyar reformerekről, Széchenyiről, Batthyányról, Kossuthról és Görgeyről alkotott véleményét taglalja. Legfőbb szempontja az, hogy bár a magyar reform útja a feudalizmus felszámolására - törvényes és méltányos keretek között - nyílt és egyenes volt mint „...könnyen elérhető kikötőbe; de a szikla, amelyen zátonyra futott a túlzó-magyarság volt ... olyan egoizmus, melyet nem egy osztály, mint a nemesség a nem nemesek felett, vagy a demokraták az arisztokratákkal szemben éreztették, hanem az egyik népfaj, nyelv és nemzeti érzés a más nyelvek és nemzetek feletti egoizmus volt." Széchenyi igazi reformját követte Kossuth és Batthyány jogfosztó fellépése az Ausztriával való egység ellen. Szerinte, a vesztett schwehati csata után Kossuth elvesztette a fejét és teljes zűrzavarban menekült Pestre, majd Debrecenbe. Ekkor tűnt ki, hogy a magyar ügy nagy történelmi személyisége Görgey. Míg Kossuth csak beszédeket mondott és működtette a bankóprést, Görgey a vasfegyelemmel igazi hadsereggé formált csapataival zseniális hadműveleteket hajtott végre. Részletesen szól Görgey győzelmeiről s arról a politikai befolyásról, amelyet a hadsereg tisztikarában méltán elért. Elsősorban is kiemeli Görgey álláspontjának törvényességét a függetlenségi nyilatkozattal kapcsolatban s kifejti, hogy a debreceni országgyűlés nem volt törvényesen szavazatképes s a józanabb képviselők kényszer alatt álltak.

24 Debrecenből Szolnokra, majd onnan vonattal Pestre utazott. Pest leírása után néhány bekezdésben újból politikai elmélkedéseket sző bele úti beszámolójába. Kifejezi értetlenségét, hogy az angol közvélemény egy részében Kossuth a nagy történelmi személyiség tiszteletét élvezi, holott nem volt több mint egy lázas forradalmi szónok. Ami Debrecenben valójában történt azt az igazi brit gondolkodással nem lehet elfogadni. Kíváncsi, hogy mit szólna az angol nép, ha a képviselői közül néhány száz és egy féltucat radikális főrend, akik a lordok házát képvi23 Kmety Pál orvosdoktorral találkozott Paton. Rövid ideig volt városi főorvos, testvére Ktnety György (1813-1865) honvédtábornok. Emigrálása után belépett a török hadseregbe, 18531862 között hadosztály parancsnok-tábornoki rangban szolgált. 24 Paton i. m. 247., 277. C^ 529