Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - A magyar emigránsok nyomában Sumenben

nyomán készítették el. 1851 áprilisában egy másik 11 tagú zenekart is szervezett csupa fiatalokból, nagyrészt iskolai tanulókból. Ezek között ott volt a későbbi kiváló zenész-színész-előadóművész Dobri Vojnikov, akiről a mai sumeni központi művelődési házat elnevezték. Mindkét zenekar repertoárjába beletartoztak klaszszikus dalok, operarészletek (Traviata, Trubadúr, Norma, Rigoletto stb.), operettek, indulók, polkák, polonézek, mazurkák, keringők és csárdások. A fiatalok legtöbbször Anasztáz Csorbadzsi házában jöttek össze zenélni, de a késő estébe nyúló összejöveteleken táncolni is megtanultak. Sőt hamarosan a sumeni bolgár társadalom vezetőinek lányai is eljártak ezekre az összejövetelekre és a korabeli európai társastáncok így terjedtek el a városban, a patriarchális szellemű család szigorú normáihoz szoktatott öregek nagy megbotránkozására. Sáfrány Mihály 1861-ig élt Sumenben, ekkor mint a török hadsereg karmestere Odrinba költözött. Tizenegy éven át vezette a helyi zenekart, melyet ő alapított. Tagjait ő tanította meg muzsikálni és repertoárjukat is ő alakította ki. Távozásakor nemcsak gazdag partitúra-gyűjteményt hagyott tanítványainak, hanem igen sok saját kompozíciót is, melyek között aláírásával ellátott több induló, egyveleg, keringő, csárdás, polka, mazurka kottája maradt az utókorra. Sok olyan korabeli kompozíció partitúrája is fennmaradt Sumenben, melyeket a gondosabb zeneszerkesztési és dallamvizsgálat alapján a kutatás szintén Sáfránynak tulajdonít. Ahogyan csárdásai, indulói és egyvelegjei dallamai közé magyar népzenei motívumokat épített, ugyanúgy feldolgozott zenekara részére különböző bolgár népdalokat is. „Bolgár horó"-ja - egyik korai feldolgozása, melynek sajnos a zenekari partitúrája elveszett - jó példa arra, hogy biztos érzékkel tudta kiválasztani a bolgár folklórból is a legjellemzőbb dallamokat. Sáfrány zenekarszervezési, zenepedagógusi, karmesteri és zeneszerzői tevékenysége nemcsak Sumen művészeti életében volt felbecsülhetetlen. Tulajdonképpen az általa alapított zenekarral és tehetséges tanítványok nevelésével megteremtette a modern bolgár nemzeti zenei művelődés alapját. Emlékét kegyelettel és tisztelettel őrzik Sumenben. Valamikori zeneiskolájának háza, illetve annak helye emléktáblával van megjelölve.

11 Láttuk korábban, hogy mire 1850. július első napjaiban a török kormány hivatalosan feloszlatta az emigrációt, akkorra már sokan legálisan-illegálisan elhagyták Sument. 1850 tavaszát és nyár elejét még így is közel négyszáz menekült a városban töltötte. Tudjuk, hogy a kiemelt szerepet játszó Sáfrány Mihály mellett még sokan később is Sumenben maradtak. Ezek jó része nyilván családot alapított, beilleszkedett a bolgár életbe, gyermekeik talán már 1878-ban a bolgár nép felszabadulásakor bolgár nyelven üdvözölték a szabadságot. Pontosan végigkí11 A magyar emigránsok zenekarára, illetve Sáfrány Mihály sumeni tevékenységére 1. Veress i. m. 93. és Djankova i. m. 40-41., valamint Dzumaliev cikkét: Koreni na bölgaro-ungarskata druzba címen a Őumenska Zárja újság 1969. XI. 22. számában. Sáfrány munkásságát részletesen feldolgozta Videnov, Angel: Instrumentalnata muzika v Őumen prez XIX. vek. (Sumen, 1972) c. tanulmányában. Magyar nyelven csak Volly István emlékezett róla a Parlando VII. évf. (1965) 10. számában. 510 ^