Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - A magyar emigránsok nyomában Sumenben

sérhető nyomukra eddig a kutatás nem akadt rá. A török közigazgatási gyakorlat, az anyakönyvek hiánya miatt, valamint a bolgár névadási szokás szerint csak az apa keresztnevéből képzett vezetéknév utalása alapján igen nehéz is lenne ezt a néhány magyar-bolgár családot hitelesíteni. Sokkal fontosabb szerepe lett ezeknél Sumen művelődési-társadalmi életében két olyan magyar emigránsnak, akik az 1860-as években kerültek Bulgáriába. Az egyik Szilágyi György (1832-1921) bajai születésű gyógyszerész volt, aki miután az 1858/59-es tanévben a pesti egyetemen diplomát szerzett, mint meggyőződéses forradalmár résztvett az 1861-62. évi lengyel szabadságharcban. Az önkéntes magyar ezred szétszóródása után az Egyesült Államokba emigrált s mint huszártiszt harcolt a polgárháborúban az északiak seregében. Ezután tért vissza Európába és azonnal belépett az itáliai magyar légióba, hogy Garibaldi oldalán küzdjön a népek, köztük a magyarság szabadságáért és a forradalmi eszmékért. Garibaldi háttérbe szorulása után az Ausztria elleni olasz-porosz szövetségkötéskor nyilvánvaló volt, hogy igazi forradalmárokra - köztük a magyarokra - az olasz királyság politikusainak nincs többé „szüksége". Szilágyi Törökországba ment és Konstantinápolyban gyógyszerészként hivatásos szolgálatot vállalt a török hadseregben. így került át Ruszéba, majd két év múlva a sumeni helyőrségbe. 1867 év végén kilépett a hadseregből s a következő évben megalapította saját gyógyszertárát Sumenben. Ez nemcsak a város, hanem egész Bulgária első európai színvonalú gyógyszertára volt, mind berendezését, mind szakfelszerelését és a kiszolgáltatott gyógyszereket illetően. Szilágyi beilleszkedése a sumeni bolgár társadalomba természetes volt. Már korábban kitűnően megtanult bolgárul és még ruszei szolgálata alatt egy bolgár lányt vett feleségül. Tizenöt évig élt Sumenben, ahol gyógyszertára nemcsak szakmai hírnevet, de anyagi jólétet is biztosított számára. Bulgáriának a török elnyomás alóli felszabadulása (1878-79) után néhány évvel hagyta el a várost s egy rövid razgrádi tartózkodás után felesége szülőhelyére Russzéba költözött, ahol saját gyógyszertára volt egészen haláláig. De Szilágyi korántsem csak mint az első modern gyógyszertár megalapítója írta be a nevét a sumeni és az egész bolgár művelődéstörténelembe. Sumeni másfél évtizedes tartózkodása során szinte központi alakja lett annak a haladó szellemű értelmiségnek, mely az 1860-as években egyszerre küzdött a bolgár nép felszabadulásáért és társadalmi, művelődési felemelkedéséért. A nemzetközi forradalmár múlttal rendelkező Szilágyi barátainak sokat beszélt a magyar, lengyel, amerikai és itáliai szabadságharcokról, illetve forradalmi mozgalmakról. Szoros barátságban állt az 1873-74-ben sumeni Forradalmi Bizottság elnökeként működött bolgár szabadságharcossal Panajot Volovval, akit még rendszeres vívóleckékben is részesített. A rendkívül sokoldalú, olvasott és világlátott Szilágyinak kitűnő művészi ízlése és a színház iránt különleges tehetsége volt. Vezetőségi tagja lett a sumeni akkori „Archangel Mihail Olvasókör"-nek. Mozgatója és szinte mindenese volt a színjátszó csoportnak. Maga tervezte a színházi terem díszítését, a színpadi €^ 5n