Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - A magyar emigránsok nyomában Sumenben

Igen jelentős volt a magyar és lengyel emigráció művelődési hatása a sumeni bolgár kultúrára. A magyarok kéziratos humoros lapot szerkesztettek és adtak ki. Tervük az volt, hogy rendes újságot alapítanak, ehhez Carigradból nyomdagépet is rendeltek. Bolgár nyelvű sajtó ekkor még nem volt s az emigránsok ötlete és tervei adták az ösztönzést a helyi anyanyelvű újság igényéhez. Magyar és lengyel tanítókról tudunk, akik munkát vállaltak a sumeni iskolákban s a visszaemlékezések szerint nagyobb tapasztalatukkal sokat tettek a helyi oktatásügy magasabb szintre emeléséért. Név szerint egy Kálmán (?) nevű magyar tanítóra emlékeznek, aki 1850 őszétől tanított Sumenben. A magyar és lengyel emigránsok műkedvelő színtársulatot is szerveztek. A lengyelek készítették a színpadot a gyalogsági kaszárnyában, melyet szépen feldíszítettek és március 13-án itt adták elő Szigligeti Ede: Szökevény című darabját Egressy Gábor a kor egyik kiemelkedő tehetségű színészének rendezésében. Az előadáson bolgárok is részt vettek s az emlékírók tanúsága szerint a nyelvi nehézség ellenére a színházi produkció nagy hatással volt a sumeni bolgár művelődés élenjáróira. A városban addig még egyáltalán nem volt színi előadás. 1850 szeptemberében a még Sumenben maradt lengyelek pedig egy vígoperát adtak elő. Az emigránsok műkedvelő színtársulata adta az indítékot Száva Dobroplodninak, hogy megírja, majd 1856-ban bemutassa saját művét, az első bolgár színművet: a Mihailt.

10 Különösen nagy hatású volt a sumeni művelődés és művészek fellendülésére az, hogy a magyarok zenekart is szerveztek. Ennek a vezetője Sáfrány Mihály (1822-1905) volt. A szabó mesterséget is kitanult Sáfrány több hangszeren játszott, elsősorban hegedült. Kiválóan képzett muzsikus volt, aki előbb zeneórákat adott emigráns honfitársainak, majd zenekart szervezett közöttük. Sáfrány azok között a magyarok közt volt, akik az emigráció feloszlatása után is Sumenben maradtak. 1850-ben már bolgár zenekart szervezett, mely 9-10 tagból állott. Sáfrány bolgár tanítványait rendkívül invenciózusoknak és muzikálisoknak találta és betanításuk nagy öröm volt a számára. A fuvola, hegedű és gitár mint zenekari hangszer az ő zenepedagógusi tevékenysége nyomán lett ismert. A zenekar bőgőjét egyenesen az ő útmutatása A magyar és lengyel emigráció művelődéstörténeti hatására lásd Cilingirov, Stilijan: Madzari i poljaci v Őumen. Prinac köm istorijata na bolgarskata civilizacija. (áumen, 1943) - Djankova i. m. 41. C^ 509 2. kép. Sáfrány Mihály