Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - XVI–XVII. századi pénzleletek Polgárról (Társszerzők: Gedai István, Kahler Frigyes)

hogy az elrejtés 1595-ben történt. Területünkön 1594-ben tatárok pusztítottak, a következő évben a birodalmi német zsoldosok garázdálkodtak, 1596 őszén pedig a mezőkeresztesi csata után a török-tatár hadak az egész Szabolcs megyét végig pusztították. Nyilvánvaló, hogy az I—II. sz. leletek elrejtésének okát ezekben az eseményekben kell keresnünk. Elrejtőik vagy elpusztultak vagy rabságra hurcolták őket, de ha megmenekültek is, vagyonukért nem juthattak vissza. A két lelet a nagyszámú XVI. századi éremleletek közül értékességével emelkedik ki, - a 369 és 329 összdarabszámból 212, illetve 172 a tallér.

7 III. sz. leletünk statisztikai értékelésével láttuk, hogy az évenkénti eloszlásban az 1540-es évek végén kisebb csomópont van. Ez egybe esik a nyugatszabolcsi terület viszonylagos nyugalmi helyzetével, a várhódoltatások kora és a tizenötéves háború közötti időszakkal. 1580-1597 között jellegzetesebb csomópont van, ez arra enged következtetni, hogy az 1595/96. évi pusztulás kisebb mértékű volt. Sőt feltűnő, hogy a négy utolsó évjárat több darabot hoz, mint az 1580-1590 közötti évek. Bizonyos, hogy a század utolsó évtizedében - az I. és II. sz. leletek tanúsága szerint is - a pénzforgalom csökkenése elsősorban az értékes külföldi tallérokban mutatkozik. A III. sz. lelet legfiatalabb veretei 1599. éviek, így az elrejtés éve 1600 egész bizonyosan. Mivel csak 7 db 1599. évi veretű magyar dénár van, az éremlelet elrejtésének okát a Polgárt és környékét - de az egész Szabolcs megyét - sújtó 15991600. évi török-tatár illetve német hadjárásokban kell keresnünk, melyek súlyosabb pusztulást hoztak mint előzőleg bármikor. A IV. sz. leletünk a XVII. század első felének megszokott éremleleteitől elütő. A teljes anyag mintegy 30%-át - mint láttuk - az 1601-1611. évjáratok adják, sőt ennek a csoportnak 41%-a az 1611 előtti öt esztendőre esik. A legkésőbbi veretek 6 db 1611. évi magyar dénár, eszerint az elrejtés időpontját 1611/12-ben kapjuk meg. A török ezidőben a területet nem háborgatta, s ott a hajdúság fegyvereikre támaszkodó birtoklása vitathatatlan volt. Az elrejtés okát sokkal inkább abban az ellentétben kereshetjük, mely a polgári és szoboszlói hajdúkat szembeállította a Báthori Gábor oldalán hadakozó Nagy András hajdúgenerálissal. A királyi országhoz húzó polgáriakra többször fegyverrel támadt, így bizonyos, hogy a lelet elrejtője ilyen összecsapásnál vesztette életét. Huszár Lajos legutóbb is teljesen jogosan óvta a kutatókat, hogy elszigetelten vizsgálva akár nagy darabszámú leletekből is pénz-, és gazdaságtörténeti következtetéseket vonjanak le.

8 Úgy érezzük, hogy a négy hasonló korú polgári érem7 Álljon itt összevetésül csak Szabolcs megye XVI-XVII. századi éremleleteiből egy sor, az évszámok a lelet utolsó évjáratát jelzik: Szakoly 1553, Földes 1561, Lövó'petri 1565, Kérsemjén 1567, Téglás 1.1578, Hatház 1583, Haláp 1588, Nyírtelek 1592, Téglás II. 1592, Püspökladány 1593, Nyíregyháza 1594, Téglás III. 1597, Veresmart 1600, Gút 1610, Nyíribrony 1623, Nyírbalkány 1628, Vaja 1636, Debrecen 1659. 8 Huszár Lajos: A nyíribronyi éremlelet. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve IV-V. 1961-62 (Nyíregyháza, 1964) 61. 478 fo