Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - XVI–XVII. századi pénzleletek Polgárról (Társszerzők: Gedai István, Kahler Frigyes)

Az összes adatok számbavételéből kitűnik, hogy 1545-1550. között kisebb csomópont mutatkozik és egy kiugróbb 1590. és 1597. között. Figyelmet érdemel, hogy 1554: 8 és 1555: 6 darabbal szerepel csupán és feltűnő, hogy a négy utolsó évjárat (1596-99) nem sokkal kevesebb darabszámot hoz, mint az 1503-1545 közötti időszak (74-97). A IV. sz. polgári lelet magyar és erdélyi pénzeinek évenkénti megoszlásából a következőket állapíthatjuk meg: - 1510-1575. évjáratokat 139 db képviseli, évenkénti átlag 2. Figyelembe kell vennünk, hogy 1511-1526. közötti és 1528-29, 1532, 1534, 1545, 1560 és 1574. évi veret nincs. Évenkénti átlag 2,5, csak négy évben van 6 db és két esztendőben 8 db pénzünk (1546,1548,1553 ill. 1563 és 1550 ill. 1571), - az előfordulás gyakoriságában kisebb csomópont mutatkozik 1576-1581. évjáratokban. 7-12-2-9-12-11- megoszlásban a hat évből 53 db van, tehát az évenkénti átlag 9, - 1582-1600. közötti 19 évből 97 darabunk van, az évenkénti átlag csak 5, de így is több mint kétszerese az 1510-1575. közöttinek, - kiugró csomópont van viszont 1601-1611. között (pl. 1607:13 dénár, 3 hármas garas, 1 obulus, 1610: 28 dénár, 2 obulus, 8 garas és három garas) all évjáratból 129 db van, tehát az évenkénti átlag majdnem 12. A lelet magas arányszámú idegen anyagának időbeli tagoltsága jellemzőbb: - a 196 db-ból álló lengyel-litván anyagban 1506. előtti veret 27, az 1527-1605. évjáratokból 86, viszont 1606-1610-ből 83 darab (4-9-14 -23 - 33), azaz évenkénti átlagban 16, és csak erre az öt esztendőre a csoport 41%-a esik, - a csehországi veretek (100 db) 60%-a 1526-1604. évjáratokból van, ezen belül csomópont nem mutatkozik, - a különben is alacsony számú német anyag (29), az egy XV. sz. közepéről való szász pfenniget kivéve 1530-1546. közé esik. Az összes adatok számbavételéből a legjellemzőbbnek azt tarthatjuk, hogy a lelet döntő többségét kitevő magyar és lengyel-litván anyag súlypontja 1601. utánra esik, s az 16011611. évjáratok összesen 219 darabot adnak, azaz ez a 11 év adja a teljes lelet 29,4%-át. Lássuk most a négy lelet elrejtésének időpontjait, körülményeit s ezután kísérletet teszünk gazdaságtörténeti következtetések levonására. A töröknek való adózást 1554-től vállaló Polgár és környéke

6 abba a hódoltsági övezetbe került, mely jobban ki volt téve a pusztulásnak, mint a hódoltság belsejében levő települések. Az I. és II. sz. lelet utolsó darabjai 1594. évjáratúak s jellemzőnek találtuk, hogy a négy utolsó év veretei együtt nem tesznek ki annyit, mint csupán az 1590. évbeliek. Ez a XVI. sz. végén a fokozódó létbizonytalansággal párhuzamosan a pénzforgalom nagymértékű és ugrásszerű csökkenését mutatja. Mindkét leletben csupán l-l veret van 1594-ből, ami teljesen valószínűsíti, 6 Lukinich Imre: Erdély területi változásai a török hódítás korában 1541-1711 (Budapest, 1918) 74. €^ 477