Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Szovát a XVIII. század derekáig. Az erődített templom története

korszak bürokráciája, de első sorban az anyagi helyzet miatt a gyülekezet csak 1857-ben indíthatta el a kőműves, ács, bádogos munkákat. A torony javításához pedig csak 1859-ben kezdtek hozzá. A nagyarányú renoválás 1861-ig tartott. A templom építéstörténetében ellentmondásos adatok vannak. Az északi és a déli portikuszok építését hol az a 1805. évi, hol az 1857-61. közötti építkezéshez kapcsolják. Ugyancsak ilyen ellentmondásosan kötik a két időponthoz, hogy a nagyjából XVIII. század végi állapotot őrző körítőfalat délen és keleten teljesen, valamint északon nagy részben elbontották. Egy bizonyos, 1861-re a famennyezetet is átcserélték betongerendákkal áthidalt és tagolt vakolt síkmennyezetre. A belső karzat feljárókat megszüntették. A nyugati karzathoz a torony és a hajó déli fala csatlakozásánál, a keleti karzathoz pedig egy toldalék résszel külső feljáratot építettek.

115 A XVII. századi körítőfal kutatása szempontjából döntő, hogy szemben a valamivel régebbi erődített templom körítő falakkal Nánás, Dorog, Szoboszló - Szováton őrizték meg a legépebben a körítőfal nyugati részét, északon és délen egy-egy ún. őrházzal. Természetesen a múló századok kikezdték a szováti erődfalat is. Az 1970-es években észrevehető volt, hogy a jelentős emlék előbb-utóbb renoválásra szorul. A Megyei Műemléki Albizottság 1980 tavaszán foglalkozott is ezzel, mivel az Országos Műemléki Felügyelőség biztosítani ígérte a felújítás költségeit az 1981. évre. A Megyei Tanács Építési-közlekedési és vízügyi Osztálya, valamint az Albizottság felkérte a Hajdú-Bihar megyei Tanácsi Tervező Vállalatot, hogy az előzetes régészeti kutatás után készítse el a felújítási tervdokumentációt. Az albizottság jelen írás szerzőjét kérte fel a kutatás elvégzésére az OMF szakértőjének helyszíni szemléje után. A szováti templom erődfalat 1980. november 21-én tekintette meg Mezősiné Kozák Éva ár. az OMF régésze. A Nagytemplom körüli 1980 őszén indult ásatások miatt szováti munkámra 1981 nyarán került sor. Ekkor négy napos kutatással, melyben részt vett Geller Ferenc a helyreállítás tervezését társadalmi munkában vállaló építészmérnök is, a tíz fellelhető lőrésből kibontottuk az öt elfalazottat, megvizsgáltuk a korábbi javítások helyeit. Megállapítottuk, hogy a falkoronában talált F.B.NJ. alatta M. 1760. jelzésű 28x14x5,5 cm méretű téglák bizonyítják, hogy a falat 1760 után nem sokkal még javítgatták. Gondos talajsüllyesztéssel sikerült fellelni a nyugati fal teljes hosszán a belső oldalon az eredeti járószintet a jelenleginél 60-140 cm-rel mélyebben. A körítőfal lőrései követték a templomdomb terepvonalának dél felé való esését. Megtaláltuk a nyugati fal és a délnyugati saroképítmény csatlakozását. Megállapítható volt, hogy nem egyidejű a körítőfallal. A nyugati fal helyreállítási tervét így 1981. augusztus hónapban Geller Ferenc elkészíthette.

116 Ennek alapján a ter115 Diószegi i. m. 116-118. és hivatkozott forrásai. - Várady i. m. 1.197. 116 Módy György megbízását ár. Angyal Lászlótól a MAB elnökétől, Mezősiné Kozák Éva jelentését, Geller Ferenc a helyreállításhoz készült műszaki leírását és Módy György kutatási jelentését lásd Déri Múzeum Régészeti Gyűjteménye Adattára. 464 ^