Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Szovát a XVIII. század derekáig. Az erődített templom története

vező folyamatos ellenőrzése mellett a nyugati fal külső és belső oldalának helyreállítása 1983 márciusára befejeződött. Az 1983. április 18. - május 27. közötti kutatási szakaszban megkutattuk az északnyugati saroképítményt. Ehhez a kiinduló pontot az jelentette, hogy az „őrház" északi oldalán két elfalazott lőrés helye mutatkozott. Ezt ki bontottuk, majd felleltünk a nyugati falon egy lőrést. Ez bizonyította, hogy a körítőfal eredetileg is körbástya nélkül, sarkos ó'rházzal épült. Az építmény első építési fázisa tehát egyidős a fallal, 1640-44 közötti. Bejárata délen nyílt. Kiderült, hogy a saroképület eredetileg boltozott födém volt, ennek csonkjai a falazatban épen megvannak. A második építési fázisban, de feltehetően a XVIII. század derekán befalazták a lőréseket és a nyugati falon egy kisméretű vasrácsos ablakot nyitottak. Ezt ugyancsak sikerült kibontani. Ez az a „tégla kunyhó", ahogyan Paksi Kis elnevezte, melybe a nedves, nem biztonságos lelkészlak helyett könyveit, irományait elhelyezte. A nyugati fal kis vasrácsos ablakát - a vasráccsal együtt - a múlt század közepén falazták be a déli bejárattal egyidőben. Ekkor nyitottak az északi falon két klasszicista ízlésű ablakot és a nyugatin a kutatásunk idején is használt ajtót. Az „őrház" belsejében a többszöri vakolást és falfestést foltos feltárással tisztáztuk. A jelenlegi padlót eltávolítva felleltük a XVIII. század végére tehető és az előző századi padlószintet. Fontos eredményt hozott az építmény északnyugati támpillérjének és a nyugati fal ehhez csatlakozó szakaszának alapozásig történő megkutatása. Bizonyított lett, hogy a XVII. század közepén az erődfalat egy korábbi körítőfalra emelték. Ennek tégláit a jelenlegi járószint alatt megtaláltuk, a pillér kutatógödrében belül, illetve kívül is mázas cserép edények töredékeivel. Megkutattuk a csonkolt északi falnak a feljárati lépcsőig terjedő szakaszát. A járószint alatt itt is előkerültek korábbi téglasor részletek. 1984 évben Geller Ferenc tervei és művezetése alapján sikerült az északnyugati őrház helyreállítása. Az eredeti lőréseket és a nyugati falon lévő kis ablakot vakolatba süllyesztett plexilappal mutatta be. Rekonstruálta boltozatkiváltás után az eredeti déli bejáratot, ez magával hozta a kései keleti ajtónyílás befalazását, mindkét oldalon tükörképzést hagyva.

117 Az 1983. év legfontosabb eredménye, hogy a lőréses körítőfal ugyan majdnem egy századdal fiatalabb, mint a későbbi hajdú városokban, de itt is XVI. századi alapokra emelték. A korai fal lerombolását az 1594. évi tatár támadáshoz köthetjük. G. Sándor Mária 1961. évi ásatása során Szoboszlón az erődfal alapozásának beásásában XV. századi, az eredeti járószint felett pedig XVI. századi kerámiát talált. A kulcslyuk alakú töréseket a szovátiak a Szeidi pasa pusztítása után renovált szoboszlói erődfal alapján készítették. De már „nem vették a fáradtságot", hogy körbástyákat építsenek. 1983. évi kutatásom során két megfigyelést is sike117 Módy György kutatási jelentését. Geller Ferenc helyreállítási tervét lásd Déri Múzeum Régészeti Gyűjtemény Adattára. ?} 465