Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Szovát a XVIII. század derekáig. Az erődített templom története

zajuk hűséges, jó katonákat ültettek. Bethlen Gábor 1615. október 23-án 10 000 magyar forintért zálogadományba adta a bajomi váruradalmat Petneházy Istvánnak és feleségének Király Annának. Bosnyák Tamás főkapitány és felesége valamint gyermekeik, majd Bajoni Zsófia első házasságából született leánya Chapy Jánosné Pásztóhy Borbála fia Chapy Ferenc a váradi káptalannál tiltakoztak az adományozás, majd a birtokbaiktatás ellen. Petneházy a tizenöt éves háborúban hajdú csapatok vezetője, Bocskai és Bethlen Gábor hadvezére több mint negyedszázadon át volt Borosjenő vára kapitánya, Zaránd megyei főispán. 1630/1631 fordulóján halhatott meg, június végén I. Rákóczi György özvegyének adott nova donatio-t a bajomi uradalomra.

80 A valamikori szováti Bajoni-rész birtoklástörténetének kiegészítéseként mondjuk el, hogy Bosnyák Tamásnak az igényét az 1619. évi pozsonyi országgyűlés is támogatta, április 19-én kelt Bethlen Gáborhoz küldött levélben kérték annak teljesítését. A levélből kitűnik, hogy Bethlen korábban tett is valamilyen ígéretet. De Bajoni Zsófia sem első, sem második házasságából származott gyermekei vagy unokái nem nyertek vissza semmit.

81 Szólottunk korábban arról, hogy Szovát dézsmáját a nádudvari járásban szedték. Ez 1565 óta az egri püspököt illette. A Habsburg királyság és az erdélyi fejedelemség 1619. márciusában Nagykárolyban tartott tárgyalásain megerősítették, hogy Szovát és még kilenc falu egész tizede, Ladányé pedig részben - bár Bihar megyéhez tartoznak - a királyt vagy az egri püspököt illeti. Ezzel szemben négy szabolcsi falu tizedéhez az erdélyi fejedelemnek van joga. Ezt a megállapodást viszont még 1631-ben sem érvényesítették. Petneházy István földesurasága alatt 1620-ban is Bajom mezőváros, Szovát, Nagyrábé, Rétszentmiklós dézsmáját is a bajomi várhoz vitték.

82 Petneháziné férje halála után még néhány évig Bajomban élt, innen igazgatta tiszttartóival az uradalmat. Elköltözése után is földesúrnő maradt, feltehetően egészen haláláig. Ugyanis II. Rákóczi György az uradalmat a megmaradt tartozékokkal köztük Szovát 1657-ben losonci Bánffy Zsigmondnak és második feleségének Kendeffy Juditnak Petneháziné halála után („Anno 1657 post decessum Anna 80 Lukinich i. m. 346. Károlyi család oklevéltára. i. m. IV. 118-120. Borosjenő várát 1595 szeptemberében-októberében egy hónapos ostrommal Báthori Zsigmond foglalta el. A vár és Lippa vára a hódoltság északi és keleti irányú terjeszkedését akadályozta meg. Lukinich idéz Bethlen Gábor a szultánhoz 1615. október ?-én kelt leveléből: a vár nem adható át „... mivel az benne lévő kapitány Petneházy István" átengedni vonakodott, de ezért Bajom várát ajánlotta neki kárpótlásul. Lukinich i. m. 248., 355. - A várat 1658 őszén foglalta el a török. Nagy László: Hajdúvitézek, i. m. 249-250. Molnár i. m. 130. 81 Károlyi családok levéltára, i. m. IV. 43-46., 146-147., 150-151. Bosnyák 1609. év végétől az ország bárói közé került, 1617. április elejétől Hont vármegye főispánja. 82 Lukinich i. m. 255-256. Molnár i. m. 129. Az érintett bihari falvak még Udvari, Szerep, Bajom, Kisrábé, Nagyrábé, Rétszentmiklós, Torda, Köteles, Ebes. A szabolcsiak Ábrányfalva, Buzita, Acsád és Mártonfalva. ?1 451 6