Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Szovát a XVIII. század derekáig. Az erődített templom története

A töröknek való kényszerű hódolás, az adó vállalása 1554. év első felében következett be: Szovát 33 portája fizette a hódoltsági adót, 1555 második felében pedig már 62 porta adózott a töröknek is. A szomszédos illetve közeli települések közül Derecske, Ladány, Ebes, Szoboszló, Nádudvar, Kába ugyancsak Szováttal egyidoben lett hódoltatott falu.

51 1555 december végén az erdélyi rendek marosvásárhelyi gyűlésén Ferdinánd követe őszintén közölte, hogy a szultán követeli Erdély, Várad, Gyula és Kassa átadását János Zsigmondnak. A követ gersei Pethő János mégis azt kérte, hogy az erdélyi rendek utasítsák ezt vissza. Azok viszont megüzenték Bécsnek: „vagy akkora erővel segít minket felséged, aki Szulejmánnak ellenállhat - vagy eskünk alól feloldozni kegyeskedjék". Még egy évnek sem kellett eltelni a 1556 október végén Izabella királyné és János Zsigmond ünnepélyesen bevonult Kolozsvárra.

52 A dézsmajegyzékek az urbáriumokkal együtt sokkal több adatot nyújtanak a kutatásnak, mint a dicalis adóösszeírások. Ezért több következtetés levonására alkalmasak. A dézsmafizetők név szerint vannak felsorolva, a tized fejében beszedett gabona mennyiségével együtt. Akinek a dézsmaszedés évében nem volt gabonájuk, azok úgynevezett kereszténypénzt fizettek, személyenként 5-6 dénárt. Ezt fizették a görögkeleti egyház hívei, akik egyetemleges tizedfizetési mentességet kaptak. A juhtartóknál feltüntették a dézsmabárányok számát. Ha a dézsmafizetőnek voltak méhei, akkor a dézsmakasok számát. Szovát a XVI. században Bihar megyében adózott, de dézsmáját Szabolcs megye nádudvari járásában szedték. A megye jelenleg ismert legkorábbi, 1556. évi dézsmajegyzékében Szováton 103 gabona- és báránydézsma fizetőt írtak össze. 12 adott báránydézsmát, ebből 9 csak báránydézsmát, de gabonadézsmát nem adott. Kereszténypénzt fizető egy sem volt. Lássuk a beszedett dézsma mennyiségét, amiből megfelelő számítással a gabonatermésre tudott Balogh István következtetni. Búza - sarlóval aratott - 27 kepe és 14 kéve volt és 125 hold után - kaszával aratott - fizettek a dézsmaköteles jobbágyok holdanként 6 dénár váltságot. 46,5 hold ugyancsak kaszált árpa után fizettek dézsmát. A számított-becsült gabonatermése a falunak búzából 308 1/2 köböl, 802 kepe árpából, 93 köböl és 4 hold után 8 köböl zab. A nádudvari dézsmajárásban 1 kepe 30 kéve = 1,07 köböl. A tizedszedő a mezőn az egyes tizedfizetőtől úgy vette ki a dézsmát, hogy az átszámolt teljes gabonarakások után a maradék kévékből is kivette a neki járó részt. Jegyezzük meg még, hogy a XVI. század közepén vidékünkön a búzát és rozsot igen valószínű, hogy sarlóval aratták és kévébe kötötték. Ez az árpánál és zabnál igen ritka, ezeket kaszálták és boglyába gyűjtötték. Balogh szerint több mint valószínű, hogy a báránydézsmánál csak az évi szaporulatot vették figyelembe, nem a 51 Lukinich i. m. 73-74., 134. 52 Lukinich i. m. 76-79. - Barta Gábor: Az erdélyi fejedelemség születése. (Bp. 1979) 117-119. A gersei Pethő család a Szováttal szomszédos Derecskén 1520 előttről részbirtokos, de nem János ága. 1558-ban Pethő János kassai főkapitány lett. r% 437