Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Szovát a XVIII. század derekáig. Az erődített templom története

tényleges állományt (kosok, ürük, anyák, előző évi szaporulat). így a 93 dézsmabárány után 1882 darabos juhállományra következtetett. Méhtizedet 18-an fizettek, 97 a dézsma méhkasok száma, így a méhállomány 1091 kas.

53 A faluban három bíró volt: Kenyeres Mátyás, Rebek János és Jó Mihály. Úgy vélem, egy a Bajoni részbirtokon, kettő a Szepesi családnál. Korábbi származási helyet jelölhetnek a Bajcsi, Tótfalusi, Ujfalusi, Pereki, Somogyi, Monaki, Somlyai, Füssi, Valkai, Dobrai, Bocsi, Kaszári(?) és Milota családnevek. Egyetlen etnikumra utaló családnév van: Tót. A magyar jobbágyparasztság családnevei ebben a korban megszilárdulóban voltak, így már nem feltétlenül utal az összeírt akkor űzött foglalkozására, tevékenységére a Molnár, Mészáros, Kovács, Szabó, Varga, Molnos (Molnár?), Ispán és a Kántor családnév. A jobbágyháztartások közötti különbségeket mutatja, hogy kevés volt az 5-7 kepét adó dézsmafizető, az átlag 3-4 kepével adózott, de jó néhányan voltak 1-2 kepét adó szegényebbek. A főtermény Szováton a kenyérgabonának számító búza és rozs közül a búza. Terméseredményüket Szoboszlóéval vagy Újvároséval lehet közelíteni. A juhállományt tekintve pedig Újvárossal és Bajommal volt Szovát azonos helyzetben. Feltűnően nagymértékű volt a méhészkedés, a nádudvari dézsmajárás 25 településéből csak Újváros, Ladány és Nádudvar múlta felül a szováti méhállományt.

54 Szovát, de igen sok más falu történetére azért is fontos forrás az 1556. évi dézsmajegyzék, mert ugyan a hódoltsági adót már korábban vállalták, de a súlyosabb megpróbáltatások előtti gazdasági-népességi helyzetet ismerjük meg belőle. A szováti részbirtokos Bajoni Ferenc 1556 nyár derekán halt meg. A dézsmajegyzék felvétele idején már testvére István részére adták a báránydézsmát. A megváltozott hatalmi viszonyok között kapcsolatot keresett Izabella királynéhoz. Csak ezzel magyarázhatjuk, hogy Ferdinánd szeptember végén levelet küldött neki, melyben az eddigi hűségében való maradásra inti és buzdítja. A János Zsigmond udvarával való kapcsolat bizonyítéka az az özvegy Bajoni Benedeknének küldött 1557. év eleji válaszlevél, melyben Izabella őt és gyermekeit összes birtokaikban pártfogásáról biztosítja. A két udvar közötti ingadozás 1557 őszén következményekkel járt. Ferdinánd hűtlenség címén elkobozta az özvegy és István úr több birtokát. 53 Szabolcs vármegye dézsma jegyzéke Heves és Vas megyei összeírásokkal egybekötve folio kötetben: Magyar Országos Levéltár. B.1205. 1556. sz. alatt. Elemezte Balogh István. Szabolcs megye dézsmajegyzéke 1556-ból. In: A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 1.1958. (Szerk. Csallány Dezső. Bp. 1960.) Szovátot lásd 152-153., 160-161., 163., 166. - A kepe (latinul gelima) nem a learatott gabona mezőbeli csomóját jelenti, hanem a dézsmálás számadási egységét. A dézsmaszedő a falunként változó számú kévékből rakott keresztekből kettőt vett egy kepének, azaz átlagosan 28-32 kévét. - A száraz űrmértékek vagy gabonaűrmértékek között a legelterjedtebb volt a köböl. Mai mértékegységekre átszámítva az erdélyi köböl 87,2 liter, illetve 65,4 kg szemterményt, a kassai köböl 77,4 liter, illetve 58,2 kg szemterményt jelentett. 54 Lásd a Magyar Országos Levéltár B.1205. sz. dézsmajegyzék teljes szövegét. Az összes szováti dézsmafizető nevét közlöm a Függelékben. - Balogh i. m. 165-166. 438 ^