Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Szovát a XVIII. század derekáig. Az erődített templom története

sz. kir. város Adattára c. kötetben. Sem sokkal többet, sem sokkal újabbat nem találunk itt, mint amit Kiszelák fél évszázaddal korábban leírt. Három évvel későbben újabb munkajelent meg Debrecenről és Hajdú vármegyéről. A szerkesztők igényes kutatók voltak, de a Hajdúszovátról is író munkatársak kevéssel mondtak többet a korábban ismerteknél. Mindenesetre a falu történetét a XIV. századra vitték vissza. 1942-ben Tömöry Lajos tanulmánya Szovát újkori és legújabbkori gazdasági földrajzáról jelentős hozzájárulás a kutatáshoz, bár történeti adatainak egy része nem helytálló.

5 Részletesen vizsgálta Szovát újkori gazdaság- és társadalomtörténetét Gyimesi Sándor 1959-ben Debrecen jobbágyfalu birtokairól írt egyetemi disszertációjában.

6 Korábbi irodalmat, forrásokat vett figyelembe és több évtizedes gyűjtése alapján írta meg Diószegi Lajos a falu helytörténetének fő vonulatát és néprajzát 1994ben napvilágot látott könyvében.

7 Következtetéseit tudománynépszerűsítő stílusban közölte. A legújabbkori és néprajzi részek példásak. Tanulmányunkban törekszünk a vizsgált korszak forrásait úgy megszólaltatni, hogy a korábbi feldolgozások bizonytalanságait, tévesen átörökített megállapításait kiigazítsuk. Igyekeztünk Szovát korai történetét, különösképpen is birtoklástörténetét a szomszédos településeket figyelembe véve felvázolni. I. Mivel Szovát első kora Árpád-kori írott emléke nem egyértelmű, a település megülése korának meghatározásához régészeti és névtudományi adatokból kell kiindulnunk. Zoltai 1909. évi Bábistó laponyagi lelőhelyét Mesterházy Károly X. századinak feltételezte, a Hegyeshatárhalom lelőhelyet pedig bizonyosan XI. századinak határozta meg.

8 így a területet a honfoglaló magyarság korán megszállta, s ott a XI. században megszületett az a településcsíra, melyből Szovát falu kialakult. A település a középkorban századokon át Szabolcs megyéhez tartozott, egy viszonylag rövid időszakaszt leszámítva, amikor Biharba csatolták át. Szabolcs és Bihar a történettudomány majdnem teljes egyetértéssel kialakított álláspontja sze5 Hajdúvármegye és Debrecen sz. kir. város Adattára. (Összeállította a szerkesztőbizottság. Debrecen, 1937). Szovátot lásd 166. - Debrecen sz. kir. Város és Hajdú vármegye. Vármegyei Szociográfiák. XII-XIII. (Szerk: Csobán Endre-Herpay Gábor, Bp. 190) Szovátot lásd 9. 6 Gyimesi Sándor: Debrecen jobbágyfalu birtokai (Szovát és Sámson). 127. Féloldalas gépirat. (Debrecen, 1959). Részben ennek az anyagából írta a Mezőgazdasági termelés és növekedés egy jobbágyfaluban a XVIII-XIX században. (Hajdúszovát). In: Parasztság és magyarság. (Szerk. Rácz István, Debrecen, 1989). 15-24. 7 Diószegi Lajos: Fejezetek Hajdúszovát helytörténetéből és néprajzából. (Hajdúszovát, 1994). 8 Mesterházy Károly: Régészeti adatok Hajdú-Bihar megye területe IX-XIII. századi településtörténetéhez. II. In: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974. (Szerk. Dankó Imre, Debrecen, 1976) 224. H 419