Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - III. Történettudomány - Szovát a XVIII. század derekáig. Az erődített templom története

rint legkorábbi vármegyéink közé tartoztak. Szabolcs vár megyéjének területe 1010 körűire állandósult, egy idődben az egri püspökség legkésőbben is 1009-ig történt alapításával. Bihar vár megyéjének kialakulása az 1020-as évekre tehető, de 1030 körűiig még az egri püspökséghez tartozott. Ettől kezdve viszont a Szent István alapította bihari püspökséghez. Ennek székhelyét 1093. után helyezte át Bihar helységből Szent László Váradra. Györffy György szerint ez a hatalmas terület a trónvárományos herceg uralmi területéhez, az ún. dukátushoz tartozott. Szerinte ezért nincs nyoma olyan honfoglaláskori nemzetségeknek, illetve első utódaiknak, melyek ennek a két megyének egész területén megszálltak.

9 Szovát, a szomszédos szabolcsi Szoboszló, Ebes, Kába és a bihari Derecske XIV-XV. századi birtokosai között nem is találni olyanokat, akik eredetüket a Szent István kori „foglaló" illetve korai időkben megadományozott későbbi „úri nemzetségek" valamelyikéhez kapcsolnák. Ebes, Kába, Derecske királyi-hercegi birtok lehetett. A Derecske határában keresendő elpusztult Pelőke bihari várnépek faluja volt, a korábban nyilván a szabolcsi várhoz tartozó Szoboszló pedig a szomszédos Nádudvarral a XIII. század elején már a kolozsi vár alá lett rendelve. A Váradi Regestrumnak nevezett tüzesvaspróba ítéletgyűjtemény (1205-1235 közötti peresetek maradtak ránk) egyik 1213. évi esetében tűnik elénk egy Szovát nevű falu (villa Zuat). A felperes ottani, a kolozsi várhoz tartozó várnépeket perelte két márka kára miatt. A bíró - a kolozsi udvarispán - ítélete szerint az alperesek pénzben kielégítették a felperest és az ügyben eljáró poroszlót, a bírót viszont a felperesnek kellett kielégíteni.

10 A falu történetével foglalkozók többsége (Zoltai, Mesterházy, magam is, legújabban Németh Péter) ezt a Szovátot a mi kutatott településünkkel veszi egynek. Ezzel szemben Győrffy a Kolozstól kelet-északkeletre lévő mai Magyarszováttal (korábban csak Szovát) azonosítja. Szerinte az itteni várnépek a kolozsi várhoz átadott szoboszlóiakkal és nádudvariakkal együtt a Kolozsaknán kitermelt só szállítási útját kellett biztosítsák. De ő is megjegyzi, hogy Szabolcs megyében is volt Szovát.

11 A kérdés nincs eldöntve. Mi az 1213-ban szereplő Szováton élő kolozsi várnépeket a szabolcsi faluhoz kapcsoljuk. Az ugyanebben az időben (1213,1214) Szoboszlón és Nádudvaron említettekhez hasonlóan, fontosabb volt az út biztosítása Kolozsaknától jóval távolabb, mint annak közelségében. 9 Györffy György: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. A Magyar Néprajzi Társaság Könyvtára. (Budapest, 1959). 36-41. - Uő: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. A-Cs. (Bp. 1963), 494., 573. 10 Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba-lajstrom az 1550-iki kiadás hű hasonmásával együtt. Regestrum Varadiense examinum ferri cadentis ordine a 1550 illustratum sumptibusque capituli Varadiensis lat.rit (Curis et laboribus Ioannis Karácsonyi et Samuelis Borovszky editum. Bp. 1903). 172. Nr. 49./145. A Kolozs megyei faluval azonosították. 11 Györffi György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. III. H-K. (Bp. 1987). 376. Lásd még 331.! 420 C^